Feladat: 737. matematika gyakorlat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bock György ,  Gondol Ibolya 
Füzet: 1962/október, 61 - 63. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Háromszögek hasonlósága, Terület, felszín, Síkgeometriai számítások trigonometria nélkül négyszögekben, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1961/december: 737. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Legyen az ABCD trapézban AB=3m, CD=2m. Így a párhuzamos C és D egyikéből indul ki, legyen DECB. A trapéz és a BCDE paralelogramma közös BD átlójának AC, EC-vel való metszéspontját K, ill. L-lel jelölve a kérdéses CKL háromszög t területét a CDL és CDK háromszögek t1, t2 területéből kivonással kaphatjuk. Az előbbi a paralelogramma 1/4 része, így t1=2mm/4=m2/2.

 
 
1. ábra
 

A CDK háromszög hasonló ABK-hoz, így K-ból húzott magasságaik aránya megegyezik az alapok 2:3 arányával, összegük viszont m, tehát CDK magassága 2m/5, területe t2=2m2/5. Ezek szerint t=m2/10. ‐ A trapéz területe viszont T=5m2/2, tehát valóban T/t=25.
 
 Gondol Ibolya (Tapolca, Bacsányi J. g. I. o. t.)
 
Megjegyzés. Egy más felbontás (az idomok jele egyszersmind a területet is jelöli):
CKL=ABC-ABK-BCL=12(AEC-AEK).

 
 
2. ábra
 

II. megoldás. A CKL területének kiszámításához a fenti hasonlóságból felhasználjuk, hogy CK:AK=2:3, és így CK=2CA/5. Másrészt CL=CE/2. A CKL és CAE háromszögek C-nél levő szöge közös, ezért területeik aránya ‐ mint alább megmutatjuk ‐ megegyezik a C-ből kiinduló oldalaikból képezett szorzatok arányával:
CKL:CAE=(CKCL):(CACE)=(25CA12CE):(CACE)=1:5.
Ámde a CAE háromszög területe m2/2, mert AE=AB-DC=m, tehát ismét CKL=m2/10.
A felhasznált segédtétel bebizonyítása végett húzzuk meg a PQR és P1Q1R1 háromszögekben ‐ amelyekben QPR=Q1P1R1 ‐, a QS, Q1S1 magasságot. Ekkor a PQS és P1Q1S1 derékszögű háromszögek hasonlóságát felhasználva
PQR:P1Q1R1=PRQS2:P1R1Q1S12==PRQSQ1S1:P1R1=PRQPQ1P1:P1R1=PRPQP1R1P1Q1.



A segédtétel nyilván akkor is érvényes, ha QPR+Q1P1R1=180.
 
 Bock György (Budapest, Apáczai Csere J. gyak. g. II. o. t.)
 

III. megoldás. Tetszés szerinti ABCD trapézban legyen CDA>BCD. Bontsuk a trapézt a BC szárral párhuzamos ED szakasszal paralelogrammára és háromszögre. Messe a BD átlót AC, ill. CE a K, ill. L pontban. Meg fogjuk határozni a trapéz T területének és a CKL háromszög t területének az arányát. Legyenek a trapéz párhuzamos oldalai AB=a, CD=c.
 
 
3. ábra
 
A trapézt az ACD, AEC és BCE háromszögekre bontottuk. Ezek közül az első és az utolsó egyenlő területű, mert BE=CD=c (egy paralelogramma szemben fekvő oldalai), és az ehhez tartozó magasságok is egyenlők (a trapéz magassága). Jelöljük ezt a területet t'-vel, az AEC háromszög területet t''-vel. Ezek aránya, mint pl. a CE oldal mentén csatlakozó két háromszög területének aránya, megegyezik a közös oldalhoz tartozó magasságok arányával, az pedig a BE/AE aránnyal:
t't''=BEAE=ca-c;T=2t'+t''=(2ca-c+1)t''=a+ca-ct''.

A keresett arány meghatározásához a t''/t arányra van még szükségünk. Húzzunk E-ből BD-vel párhuzamos EF szakaszt a CA egyenesig. Ekkor, mivel CE=2CL (a BCDE paralelogramma átlói felezik egymást), így a CKL háromszöghöz hasonló CEF háromszög területe 4t. A t''/4t arányt úgy határozhatjuk meg, mint az AEC és CEF háromszögek területének az arányát. Ez megegyezik a közös magassággal rendelkező AC és FC oldalak arányával. Húzzunk C-ből párhuzamost BD-vel, messe ez AB meghosszabbítását G-ben. Ekkor BG=c, s így
t''4t=ACFC=AGEG=a+c2c,t''=2a+cct.T=a+ca-ct''=2(a+c)2c(a-c)t.


A T/t arányt a és c, sőt már arányuk: a/c is meghatározza:
T=2(a+1)2a-1t.

A feladatban a=3/2, s így
T=2(5/2)21/2t=25t.

A feladatban fölösleges adat tehát a párhuzamos oldalak viszonya a magassághoz, csak az arányukra volt szükségünk. Azt sem használtuk ki (egyik bizonyításban sem), hogy a trapéz szimmetrikus.