Feladat: 735. matematika gyakorlat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Baróti György ,  Karsay Nóra 
Füzet: 1962/október, 57 - 60. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Maradékos osztás, Osztók összege, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1961/december: 735. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. Írjuk fel először az adott számokat minden lehetséges módon más-más négy négyzetszám összegeként, vagyis egyelőre tekintet nélkül a sorrendre és az alapok előjelváltozataira. Ezt megkönnyíthetjük avval, ha előre megállapítjuk az előállításokban fellépő páratlan négyzetszámok számát. Megjegyezzük, hogy páros szám négyzete nyilvánvalóan osztható 4-gyel ‐ más szóval 4A alakú, ahol A egész ‐, páratlan szám négyzete pedig 4-gyel osztva maradékul 1-et ad, 4A+1 alakú, ugyanis (2k+1)2=4k(k+1)+1, tehát A=k(k+1). Innen azt is látjuk, hogy a páratlan négyzetszámok 8-cal osztva is 1-et adnak maradékul, 8B+1 alakúak, ugyanis a k(k+1) szorzat tényezői szomszédos egész számok, tehát egyikük páros, s így a szorzat is.
Páratlan számok előállításában a páratlan tagok számának páratlannak kell lennie, 1-nek, vagy 3-nak. Ámde az adott számok közül a páratlanok: 25 és 105, 4A+1 alakúak, viszont három 4A+1 alakú szám összege 4C+3 alakú, így 25 és 105 előállításai pontosan egy páratlan négyzetszámot tartalmaznak.
Páros számaink közül 28 és 84 oszthatók 4-gyel, és 8-cal osztva maradékul 4-et adnak. Ezért kívánt előállításaik állhatnak négy páros négyzetszámból és 4 páratlanból is, mert négy 4A+1 alakú szám összege 4D alakú, és négy 8B+1 alakú szám összege 8E+4 alakú.
A 96 viszont 8-cal is osztható, ezért előállításaiban csak négy páros négyzetszám léphet fel. (Két páros és két páratlan szám négyzetének az összege páros, de 4-gyel nem osztható, így ez egyik adott szám előállításánál sem léphet fel.)
n=25 előállítása páratlan tagjának csak a nála kisebb 25-öt, 9-et, vagy 1-et vehetjük. Így a további három páros tag összegének 0-nak, ill. 25-9=16-nak, ill. 24-nek kell lennie. Ezek a használható 16, 4 és 0 tagokból egy-egy féleképpen állíthatók elő:

25=25+0+0+0,(1)=9+16+0+0,(2)=1+16+4+4.(3)
Hasonlóan n=105 négytagú előállításai:
105=81+  24=81+  16+  4+  4,(4)
=49+  56=49+  36+16+  4,(5)
=25+  80=25+  64+16+  0,(6)
=  9+  96=  9+  64+16+16,(7)
=  1+104=  1+100+  4+  0,(8)
=  1+  64+36+  4.(9)
n=28 előállításai a nála kisebb 25, 9, 1 páratlan négyzetszámokból

28=25+1+1+1,(10)=9+9+9+1;(11)
a nála kisebb 16, 4, 0 páros négyzetszámokból pedig
28=16+4+4+4.(12)

Hasonlóan n=84-re, végül n=96-ra

84=81+1+1+1,(13)=49+25+9+1,(14)=25+25+25+9;(15)84=64+16+4+0,(16)=36+16+16+16.(17)96=64+16+16+0.(18)

 

II. A sorrendi lehetőségek számbavételénél azt nézzük, vannak-e az előállítás tagjai között egyenlők (ugyanis egyenlő tagok felcserélésével nem kapunk új sorrendet), az előjelváltozatoknál pedig azt, hogy fellép-e a tagok között a 0 (mert a 0 számnak nincs előjele). Pl. a (18) előállítás 64-es tagja részére a 4 hely (azaz x2, y2, z2 és u2 szerepe) mindegyikét választhatjuk, ez után a 0 részére a megmaradt 3 hely mindegyikét, és ezzel már kiadódott a két 16-os tag helyzete, tehát ezen előállítás tagjait 43=12 sorrendben sorolhatjuk fel.1
Másrészt az előállítás így is írható:
96=64+16+16+0=(±8)2+(±4)2+(±4)2+0,
azért az első három tagban egymástól függetlenül 2-2-féleképpen választhatjuk az alap előjelét, tehát az előjelváltozatok száma (minden egyes felsorolásban) 222=23=8. Ezek szerint a (18) előállítás az x2+y2+z2+u2=96 egyenletnek N96=1223=96 megoldását adja egész számokban.
Mivel pedig n=96=325, azaz páratlan törzsszám osztója csak a 3, azért pozitív páratlan osztóinak összege 1+3=4, ennek 24-szerese 96=N96. A tétel (páros számokra vonatkozó) állítását n=96 esetében érvényesnek találtuk.
Az n=28-at adó (10)‐(12) előállítások mindegyikében hasonlóan 4-féle sorrend és 24-féle előjelváltozat lehetséges, tehát az egyenlet megoldásainak száma N28=3424=192. Másrészt n=28=722 alapján a tétel szerinti szám: 24(1+7)=192=N28.
n=84 esetében a (13), (15) és (17) előállítások szerkezetükben megegyeznek a (10)‐(12) alattiakkal. A (14) és (16) előállításoknak mind a négy tagja különböző, ezért első tagjuk helyét 4-féleképpen, 2-ik és 3-ik tagjuk helyét a még üres helyek közül 3-, ill. 2-féleképpen választhatjuk (és ezzel a 4-ik tag helyzete is meg van határozva), tehát tagjaik 432=24 sorrendben írhatók. Az előjelváltozatok száma (14)-ben 24, (16)-ban 23. Ezek szerint a (13)‐(17) előállítások az egyenlet számára N84=N28+24(24+23)=768 megoldást jelentenek. ‐ Másrészt n=84=3722 alapján a pozitív páratlan osztók ugyanazok, mint 37=21 esetében, összegük: 1+3+7+21=32. Az állítás itt is teljesül: 2432=N84.
Hasonlóan n=25-re az (1)‐(3) előállítások 421+4322+4324=248 megoldást, n=105-re pedig a (4)‐(9) előállítások 2(4324+43224+43223)=1536 megoldást adnak, ugyanis az utóbbi esetben a (4) és (7), az (5) és (9), valamint a (6) és (8) előállítás-párok szerkezete a tagokban fellépő egyenlőségek és a 0-tagok szempontjából megegyező. Másrészt 25=52 és 105=357, így pozitív osztóik összege 1+5+25=31, ill. 1+3+5+7+15+21+35+105=192. Ezekkel 831=248 és 8192=1536, tehát a vizsgált páratlan esetekben is érvényesnek találtuk a tétel megfelelő állítását.
 
 Karsay Nóra (Kiskunhalas, Szilády Á. g. II. o. t.)
 
Megjegyzések. 1. Az (1)‐(18) előállítások felkutatásában úgy is eljárhatunk, hogy sorokra és oszlopokra rendezett táblázatban képezzük a 0, 1, 4, 9, ..., 100 négyzetszámokból álló kéttagú összegeket mindaddig, amíg át nem lépjük az adott n-értékek legnagyobbikát:
 

  0149162536496481100..[1]2510172637506582101..[4]813202940536885104..[9]18253445587390 . ..[16]324152658097 . ..  .........  

 


(a bal alsó részt mellőztük, mert csak ismétlődéseket tartalmaz). Ezután az előfordult értékeket nagyság szerint rendezzük, most már az ismétlődéseket is tekintetbe véve:
0,1,2,4,5,8,9,10,13,16,17,18,20,25,25,26,...
És mivel a négytagú összeg két kéttagú összege gyanánt írható, azért már csak azt kell vizsgálnunk, előállítható-e az adott n e sorozat két tagjának összege gyanánt. Pl.
25=0+25=5+20=8+17=9+16,és így25=0+0+0+25=0+0+9+16=1+4+4+16==4+4+1+16=0+9+0+16.
(két előállítás kétszer is kiadódott).
Így több előkészítő munkát végeztünk, viszont egy csapásra n-nek minden 105-nél nem nagyobb értékére megkaphatjuk az előállításokat. Pl. 23=5+18=10+13 alapján 23=1+4+9+9=1+9+4+9.
 
 Baróti György (Budapest, I. István g. III. o. t.)
 

2. A 4A alakú számoknak csupa páros négyzetszámból való előállításait nyilván egyszerűbben kaphatjuk, ha képezzük az A szám összes előállításait és ezeket szorozzuk 4-gyel.
1Ezek a következők: 64, 16, 16, 0; 64, 16, 0, 16; 64, 0, 16, 16; 16, 64, 16, 0; 16, 64, 0, 16; 16, 16, 64, 0; 16, 16, 0, 64; 16, 0, 64, 16; 16, 0, 16, 64; 0, 64, 16, 16; 0, 16, 64, 16; 0, 16, 16, 64.