A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. Írjuk fel először az adott számokat minden lehetséges módon más-más négy négyzetszám összegeként, vagyis egyelőre tekintet nélkül a sorrendre és az alapok előjelváltozataira. Ezt megkönnyíthetjük avval, ha előre megállapítjuk az előállításokban fellépő páratlan négyzetszámok számát. Megjegyezzük, hogy páros szám négyzete nyilvánvalóan osztható 4-gyel ‐ más szóval alakú, ahol egész ‐, páratlan szám négyzete pedig 4-gyel osztva maradékul 1-et ad, alakú, ugyanis , tehát . Innen azt is látjuk, hogy a páratlan négyzetszámok 8-cal osztva is 1-et adnak maradékul, alakúak, ugyanis a szorzat tényezői szomszédos egész számok, tehát egyikük páros, s így a szorzat is. Páratlan számok előállításában a páratlan tagok számának páratlannak kell lennie, 1-nek, vagy 3-nak. Ámde az adott számok közül a páratlanok: 25 és 105, alakúak, viszont három alakú szám összege alakú, így 25 és 105 előállításai pontosan egy páratlan négyzetszámot tartalmaznak. Páros számaink közül 28 és 84 oszthatók 4-gyel, és 8-cal osztva maradékul 4-et adnak. Ezért kívánt előállításaik állhatnak négy páros négyzetszámból és 4 páratlanból is, mert négy alakú szám összege alakú, és négy alakú szám összege alakú. A 96 viszont 8-cal is osztható, ezért előállításaiban csak négy páros négyzetszám léphet fel. (Két páros és két páratlan szám négyzetének az összege páros, de 4-gyel nem osztható, így ez egyik adott szám előállításánál sem léphet fel.) előállítása páratlan tagjának csak a nála kisebb 25-öt, 9-et, vagy 1-et vehetjük. Így a további három páros tag összegének 0-nak, ill. -nak, ill. 24-nek kell lennie. Ezek a használható 16, 4 és 0 tagokból egy-egy féleképpen állíthatók elő:
Hasonlóan négytagú előállításai: 105=81+ 24=81+ 16+ 4+ 4,(4) =49+ 56=49+ 36+16+ 4,(5) =25+ 80=25+ 64+16+ 0,(6) = 9+ 96= 9+ 64+16+16,(7) = 1+104= 1+100+ 4+ 0,(8) = 1+ 64+36+ 4.(9) előállításai a nála kisebb 25, 9, 1 páratlan négyzetszámokból
a nála kisebb 16, 4, 0 páros négyzetszámokból pedig Hasonlóan -re, végül -ra
II. A sorrendi lehetőségek számbavételénél azt nézzük, vannak-e az előállítás tagjai között egyenlők (ugyanis egyenlő tagok felcserélésével nem kapunk új sorrendet), az előjelváltozatoknál pedig azt, hogy fellép-e a tagok között a 0 (mert a 0 számnak nincs előjele). Pl. a (18) előállítás 64-es tagja részére a 4 hely (azaz , , és szerepe) mindegyikét választhatjuk, ez után a 0 részére a megmaradt 3 hely mindegyikét, és ezzel már kiadódott a két 16-os tag helyzete, tehát ezen előállítás tagjait sorrendben sorolhatjuk fel. Másrészt az előállítás így is írható: | | azért az első három tagban egymástól függetlenül -féleképpen választhatjuk az alap előjelét, tehát az előjelváltozatok száma (minden egyes felsorolásban) . Ezek szerint a (18) előállítás az egyenletnek megoldását adja egész számokban. Mivel pedig , azaz páratlan törzsszám osztója csak a 3, azért pozitív páratlan osztóinak összege , ennek 24-szerese . A tétel (páros számokra vonatkozó) állítását esetében érvényesnek találtuk. Az -at adó (10)‐(12) előállítások mindegyikében hasonlóan 4-féle sorrend és -féle előjelváltozat lehetséges, tehát az egyenlet megoldásainak száma . Másrészt alapján a tétel szerinti szám: . esetében a (13), (15) és (17) előállítások szerkezetükben megegyeznek a (10)‐(12) alattiakkal. A (14) és (16) előállításoknak mind a négy tagja különböző, ezért első tagjuk helyét 4-féleképpen, 2-ik és 3-ik tagjuk helyét a még üres helyek közül 3-, ill. 2-féleképpen választhatjuk (és ezzel a 4-ik tag helyzete is meg van határozva), tehát tagjaik sorrendben írhatók. Az előjelváltozatok száma (14)-ben , (16)-ban . Ezek szerint a (13)‐(17) előállítások az egyenlet számára megoldást jelentenek. ‐ Másrészt alapján a pozitív páratlan osztók ugyanazok, mint esetében, összegük: . Az állítás itt is teljesül: . Hasonlóan -re az (1)‐(3) előállítások megoldást, -re pedig a (4)‐(9) előállítások megoldást adnak, ugyanis az utóbbi esetben a (4) és (7), az (5) és (9), valamint a (6) és (8) előállítás-párok szerkezete a tagokban fellépő egyenlőségek és a 0-tagok szempontjából megegyező. Másrészt és , így pozitív osztóik összege , ill. . Ezekkel és , tehát a vizsgált páratlan esetekben is érvényesnek találtuk a tétel megfelelő állítását. Karsay Nóra (Kiskunhalas, Szilády Á. g. II. o. t.)
Megjegyzések. 1. Az (1)‐(18) előállítások felkutatásában úgy is eljárhatunk, hogy sorokra és oszlopokra rendezett táblázatban képezzük a 0, 1, 4, 9, , 100 négyzetszámokból álló kéttagú összegeket mindaddig, amíg át nem lépjük az adott -értékek legnagyobbikát:
(a bal alsó részt mellőztük, mert csak ismétlődéseket tartalmaz). Ezután az előfordult értékeket nagyság szerint rendezzük, most már az ismétlődéseket is tekintetbe véve: | | És mivel a négytagú összeg két kéttagú összege gyanánt írható, azért már csak azt kell vizsgálnunk, előállítható-e az adott e sorozat két tagjának összege gyanánt. Pl.
(két előállítás kétszer is kiadódott). Így több előkészítő munkát végeztünk, viszont egy csapásra -nek minden 105-nél nem nagyobb értékére megkaphatjuk az előállításokat. Pl. alapján .
Baróti György (Budapest, I. István g. III. o. t.)
2. A alakú számoknak csupa páros négyzetszámból való előállításait nyilván egyszerűbben kaphatjuk, ha képezzük az szám összes előállításait és ezeket szorozzuk 4-gyel. Ezek a következők: 64, 16, 16, 0; 64, 16, 0, 16; 64, 0, 16, 16; 16, 64, 16, 0; 16, 64, 0, 16; 16, 16, 64, 0; 16, 16, 0, 64; 16, 0, 64, 16; 16, 0, 16, 64; 0, 64, 16, 16; 0, 16, 64, 16; 0, 16, 16, 64. |