Feladat: 725. matematika gyakorlat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: -
Megoldó(k):  Földes Antónia ,  Gerencsér László ,  Kultsár Levente ,  Szentai Judit 
Füzet: 1962/május, 215 - 218. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Háromszögek hasonlósága, Derékszögű háromszögek geometriája, Terület, felszín, Síkgeometriai számítások trigonometria nélkül háromszögekben, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1961/október: 725. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Vizsgáljuk meg, hol fekszenek azok a P pontok, amelyekre pl. P1P/PQ1 éppen 2, annál kisebb, ill. annál nagyobb. Legyen a P1P2P3=H háromszög P2P3 oldalának a felezőpontja R1. A P1R1 súlyvonalon az S súlypontra lesz, mint ismeretes, a kivánt arány 2. Húzzunk S-en át párhuzamost H-nak P2P3 oldalával. Legyen ennek a P1P2, ill. P1P3 oldalon levő metszéspontja K3, ill. K2, és egy tetszés szerinti P1Q1 szakasznak a közös pontja K2K3-mal K. Ha P egybeesik K-val, akkor P1P/PQ1=P1S/SR1=2. Ha P a P1K szakaszon van, akkor

P1PPQ1<P1KKQ1=2,
mert az első tört számlálója helyére nagyobb, nevezője helyére kisebb szakaszt írtunk. Végül ha P a KQ1 szakaszon van, akkor hasonló meggondolással
P1PPQ1>P1KKQ1=2,
mert, így P1P>P1K és PQ1<KQ1.
 
 
1. ábra
 

Megállapításainkat így is kimondhatjuk: A P1P/PQ1 hányados értéke kisebb ill. nagyobb 2-nél aszerint , hogy P a P1K2K3=H1 háromszög belsejében, ill. a P2P3K2K3=T1 trapéz belsejében van, és a hányados értéke 2, ha P a H1 és T1 közös K2K3 határszakaszának pontja.
H-t az S-en átmenő, P3P1-gyel párhuzamos L3L1 szakasszal P2L3L1=H2 és P3P1L3L1=T2 trapézra osztva hasonlóan kapjuk, hagy a P2P/PQ2 hányados értéke a H2-beli P pontokra kisebb, a T2-beliekre nagyobb 2-nél és az L3L1 szakaszon levő pontokra egyenlő 2-vel, továbbá hogy a P1P/PQ3 hányados a P3M1M2=H3 háromszög pontjaira kisebb, a P1P2M1M2=T3 trapéz pontjaira nagyobb 2-nél, és az M1M2 szakaszon vett P-re egyenlő 2-vel, ha M1M2 átmegy S-en és párhuzamos P1P2-vel. Ezek alapján az állítás bizonyítására elég azt belátnunk, hogy H belsejében nincs olyan P pont, amely H-nak K2K3, L3L1 és M1M2-vel való kettévágásai során mindhárom esetben a trapéz belsejébe esnék, és olyan P sincs, amely mindháromszor a megfelelő H1, H2, ill. H3-háromszög belsejébe esnék.
Valóban, a T1 és T2 trapézok közös részének, a P3K2SL1 paralelogrammának belseje a H3 háromszög belsejébe esik, tehát nincs közös pontja T3-mal, és hasonlóan H1 és H2 közös részének, a K3SL3 háromszögnek belseje T3 belsejébe esik, nincs közös pontja H3-mal. Ezzel az állítást bebizonyítottuk.
A bizonyításból az is következik, hogy ha P nem azonos a H háromszög súlypontjával, akkor a vizsgált arányok között van 2-nél nagyobb értékű is, 2-nél kisebb értékű is, mert S-et kivéve minden pont csak egy kettévágó szakaszhoz tartozik hozzá.
 
Kultsár Levente (Hajdúböszörmény, Bocskai I. g. II. o. t.)

 
II. megoldás. Az, hogy P1P/PQ1 a 2-nél kisebb, vele egyenlő, vagy nagyobb nála, úgy is fogalmazható, hogy P1P/2 kisebb PQ1-nél, egyenlő vele, vagy nagyobb nála. Így P1P-t meghosszabbitva a P ponton túl a másfélszeresére, a keletkező U1 végpont a PQ1 szakasz, és így egyben a háromszög belsejében van, ill. egybeesik Q1-gyel, ill. Q1-en túl, tehát a háromszögön kívül van, amint P1P/PQ1 kisebb 2-nél, egyenlő vele, vagy nagyobb, mint 2. Hasonló érvényes a P2P és P3P szakasz P-n túl másfélszeresére nyújtásával keletkező U2, U3 végpontokra.
 
 
2. ábra
 

A feladat állítása ennek segítségével a következő módon fogalmazható át: az U1, U2, U3 pontok nem lehetnek mind a H háromszögön kívül, sem nem lehetnek mind a háromszög belsejében. Ezt fogjuk bebizonyítani.
Az U1U2U3=Hu háromszög H-ból előállítható P körül való 180-os forgatással és 1:2 arányú egyidejű kicsinyítéssel. Ugyanez áll az oldalfelező pontok alkotta R1R2R3=Hr háromszögre, forgatási középpontnak az S súlypontot véve. Eszerint Hu és Hr egybevágók, megegyező állásúak, egymásba eltolással átvihetők. Erre támaszkodva megmutatjuk, hogy ha U1 és U2 egyike sem belső pont, akkor U3 belső pont. Ugyanis U1U2R1R2, ill. U1U2 nem párhuzamos R1R2; és ez csak úgy lehet, hogy U1U2 az R1R2-nek azon a partján van, mint P3, mert U1 és U2 a P1P2 egyenesnek azon a partján van, mint R1, R2, így ha R1R2-nek ellenkező partján lenne U1, U2, mint P3, akkor az U1U2 egyenesnek R1R2-nél hosszabb szakasza esnék H-ba, és így U1 és U2 közül legalább az egyik H belsejében volna. Így Hu-val együtt U3 a P1P2-nek P3-mal egyező partjára jut. Viszont szerkesztésénél fogva U3 a P2P3-nak P1-gyel egyező partján és P1P3-nak P2-vel egyező partján van, tehát benne van H-ban.
Hasonlóan bizonyítható, hogy ha U1 és U2 egyike sem külső pont, akkor U3 a P1P2 ellenkező partjára esik, mint P3, s így H-n kívül van.
 
Földes Antónia (Budapest, Apáczai Csere J. gyak. g. II. o. t.)

 
 
3. ábra
 

III. megoldás. Húzzunk merőlegest P-ből a P2P3, P3P1, P1P2 oldalra, hosszuk legyen p1, p2, p3, továbbá H megfelelő magasságai m1, m2, m3. A keletkezett hasonló derékszögű háromszögek felhasználásával
PiPPQi=PiQi-PQiPQi=PiQiPQi-1==mipi-1,


ahol i az 1, 2, 3 indexek bármelyikét jelentheti. Eszerint elegendő megmutatnunk, hogy az mi/pi arányok között van olyan, amelyik nem nagyobb, mint 3, és olyan is, amelyik nem kisebb 3-nál.
A PP2P3, PP3P1 és PP1P2 háromszögek területének összege egyenlő H-nak t területével. Ebből átalakítással
t=P2P3p12+P3P1p22+P1P2p32=P2P3m12p1m1++P3P1m22p2m2+P1P2m32p3m3=t(p1m1+p2m2+p3m3).


Eszerint a pi távolságokra és az mi magasságokra fennáll:
p1m1+p2m2+p3m3=1.(1)

Jelöljük a p1/m1, p2/m2, p3/m3 értékek közt előforduló legkisebb értéket α-val, az előforduló legnagyobbat β-val. Ekkor
3αp1m1+p2m2+p3m33β.

Így (1)-ből következik, hogy α1/3, β1/3. Ezzel az állítást bebizonyítottuk.
 
Szentai Judit (Budapest, Kanizsai Dorottya lg. I. o. t.)

 
 
4. ábra
 

IV. megoldás. Tegyük fel, hogy a P2P/PQ2 és P3P/PQ3 arányok értéke nem kisebb 2-nél. Megmutatjuk, hogy ekkor P1P/PQ1 nem nagyobb 2-nél. Húzzunk P-n át párhuzamost P1P2-vel és P1P3-mal, és legyen ezeknek P2P3-mal való metszéspontja V, ill. W. A P2PW, P2Q2P3 és a P3PV, P3Q3P2 háromszög-párok hasonlósága és a feltevés alapján, mindjárt átalakítással
P2PPQ2=P2WWP32,P3PPQ3=P3VVP32.
Az egyenlőtlenségek mindkét oldalához 1-et adva
P2W+WP3WP3=P2P3WP33,P3V+VP3VP2=P2P3VP23,
ezért WP3P2P3/3, VP2P2P3/3, és így
VW=P2P3-P3W-P2VP2P3-2P2P33=13P2P3.(2)

Feltehetjük, hogy a betűzés olyan, hogy VQ1Q1W. Ekkor VQ1VW/2P2P3/6, és így
P1PPQ1=P2VVQ1P2P33P2P36=2.

Ezt akartuk bizonyítani.
Hasonlóan nyerjük, hogy ha a vizsgálandó arányok közül kettőnek az értéke nem nagyobb 2-nél, akkor a harmadiké nem kisebb 2-nél.
 
Gerencsér László (Budapest, Rákóczi F. g. II. o. t.)