A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. Tegyük fel, hogy és metszik egymást -ban; ekkor nyilvánvaló, hogy a szóban forgó pontok mindegyike -túl különböző. Szorítkozzunk egyelőre arra az esetre, amikor és az -nak ugyanazon oldalán van, mint . Ekkor és is azon az oldalán van -nak, mint . Ugyanis pl. az és párhuzamosok a síkot két félsíkra és egy síksávra osztják és az egyik félsíkon van, ‐ mert nincs rajta a sávba eső szakaszon ‐ ezért az szakaszon sincs rajta, tehát és az -nak ugyanazon az oldalán van (1. ábra). 1. ábra Az és háromszögek hasonló helyzetűek, mert oldalegyeneseik páronként egybeesnek, ill. párhuzamosak. Ugyanez az , háromszögpárra is áll, mindkét háromszögpárnak külső hasonlósági pontja. Így a megfelelő oldalpárok aránya egyenlő: | | Innen, a bal, ill. jobb oldalakat összeszorozva Másrészt a fentiek szerint az és háromszögek -nál levő szöge közös, tehát e két háromszög hasonló, és hasonló helyzetű, ‐ ezeknek is külső hasonlósági pontja, ‐ ezért harmadik oldalaik párhuzamosak. Ezt kellett bizonyítanunk. kezdő-, ill. végpontja egybeesik vég-, ill. kezdőpontjával, így a két útvonalat egymás után bejárva az útvonalban olyan zárt, hurkolt hatszöget kapunk, melynek szemben levő oldalai párhuzamosak. Ez további kétféleképpen bontható fel olyan útvonalpárra, melyek ugyanannyiadik szakaszai párhuzamosak, pl. és . Ezekben feltevésünk szerint az első és a 2-ik útszakaszpárok párhuzamosak, és bizonyításunkból a 3-ik szakaszpár párhuzamossága következik, ‐ vagyis az állítás megfelelően átfogalmazva is érvényes. Amikor és az -nak -vel ellentétes oldalán van, a fentiekhez hasonlóan belátható, hogy az -t is elválasztja és -től. Az előbbi esetre kimondott hasonlóságok itt is érvényesek, módosulás csak az, hogy a szögek csúcsszögek és a két háromszögpárnak belső hasonlósági pontja. És mivel az és háromszögek -nál levő szöge ismét közös, azért és párhuzamossága ugyanúgy következik az előzőkből, mint a fenti esetben (2. ábra). 2. ábra Hasonlóan látható be az állítás azokban az esetekben, ha a -et, ill. -t választja külön és -től, ill. és -től. II. Ha és párhuzamosak, akkor az és négyszögek paralelogrammák, közös középpontjuk az átló felezőpontja. Így és , valamint és az -re tükrösek, az négyszög paralelogramma, tehát (3. ábra). 3. ábra
Dobó Ferenc (Budapest, I. István g. II. o. t.) | Megjegyzés. A bebizonyított tételnek a mechanikában az ún. kötélsokszögek elméletében fontos szerepe van. ‐ Felhasználható a tétel arra is, hogy megszerkesszük azt az egyenest, amely egy pontból két egyenesnek a véges rajzlapról kieső metszéspontja felé irányul.
|