A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A keresett háromszög oldala -nak hosszúságú húrja lesz. Mármost ismeretes, hogy adott körből adott hosszúságú húrokat kimetsző egyenesek összessége (mértani helye) azonos egy a -val koncentrikus kör összes érintőivel ‐ hacsak kisebb -nak átmérőjénél. Egyelőre csak ezt az esetet vizsgáljuk. Eszerint ilyenkor megfelelő helyzeteit -nek -vel párhuzamos érintői metszik ki -ból. Másrészt adott körben egyenlő kerületi szögek szárai között egyenlő ívek vannak, így a egyenes által megfelezett szög két egyenlő részének szárai között is. És mivel szárai között -nak egyik íve van, azért -nek át kell mennie az illető ív felezőpontján. Így csak az -et -vel összekötő egyenes lehet. Ezek alapján a szerkesztés a következő: egy pontját megkapjuk, ha -ban megszerkesztünk egy tetszés szerinti hosszúságú húrt és e húr felezőpontját; ebből sugara , ahol a középpontja. Ezután megszerkesztjük -n át a irányára merőleges egyenest, messe ez -t -ben, -t -ben. -nek -beli érintője kimetszi -ból , -t, a egyenes pedig ugyancsak -ból -t. Mind -re, mind -re két pontot kapunk, így ugyanez áll az , pontpárra és -re, ezért a megoldások száma legfeljebb . (Az 1. ábra helyzetében 4 megoldás van: , , , .) 1. ábra Az háromszög csak akkor felel meg, ha a egyenes az szakaszt annak belső pontjában metszi, más szóval: ha vagy annak az szögtartománynak a belsejében van, mint , vagy ennek csúcsszögtartománya belsejében. A megoldások száma már akkor is kisebbnek adódik, ha a kapott , , pontokkal meghatározott , egyenesek közül egy vagy több átmegy -n. (A 2. ábra ‐ egy az áttekinthetőség érdekében fel nem tüntetett mellett azt mutatja, hogy a 4‐4 , egyenes által szétdarabolt sík egyes részeinek belsejében fekvő esetén mennyi a megoldások száma. A 8 egyenes kettesével párhuzamos, továbbá az -eken 4‐4 egyenes megy át, így a síkrészek száma 27.) 2. ábra Ha , akkor egyetlen lehetséges helyzete -nak -vel párhuzamos átmérője, ezért a megoldások száma legfeljebb 2. Végül esetén nincs megoldás.
Pór András (Budapest, Corvin Mátyás g. II. o. t.) | Lásd pl. Vigassy Lajos: Egyenesek mértani helye, 2. példa. K. M. L. 20 (1960) 82. o. |