Feladat: 622. matematika gyakorlat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Ámon Magdolna ,  Baróti Gy. ,  Benczúr A. ,  Dobó F. ,  Endreffy Z. ,  Farkas Z. ,  Felszeghy T. ,  Füredi G. ,  Gálfi László ,  Gáspár R. ,  Gyaraki K. ,  Görbe T. ,  Hargittay Á. ,  Jójárt I. ,  Kászonyi L. ,  Katona Éva ,  Katona Mária ,  Kerényi Ilona ,  Kiss Tünde ,  Klukovits l. ,  Klukovits Lajos ,  Konkoly K. ,  Kóta J. ,  Kucza J. ,  Kunszt Z. ,  Majoros L. ,  Máté A. ,  Máté E. ,  Nádasdy G. ,  Nováky B. ,  Opálény M. ,  Pellionisz A. ,  Révész M. ,  Schönweitz T. ,  Sebestyén M. (Szolnok) ,  Sebestyén Z. (Celldömölk) ,  Sonnevend Gy. ,  Szepesvári I. ,  Szidarovszky Ágnes ,  Szidarovszky F. ,  Szilágyi Mária ,  Tasnády Mária ,  Tóth Lajos (Szeged) ,  Tóth Vilmos ,  Vesztergombi Gy. ,  Zalán P. 
Füzet: 1960/december, 209 - 213. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Trigonometriai azonosságok, Síkgeometriai számítások trigonometria nélkül háromszögekben, Diszkusszió, Háromszögek szerkesztése, Szögfüggvények, síkgeometriai számítások, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1960/február: 622. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Előzetes megjegyzés: A legtöbb versenyző három derékszögű háromszögre alkalmazta a Püthagorász-tételt, az így kapott egyenletrendszerből számította ki előbb a körülírt kör sugarát, majd az oldalakat, és ezek alapján végezte el a szerkesztést. A sugárra adódott másodfokú egyenletnek csak a pozitív gyökét értelmezték. Elsőnek egy ilyen megoldást mutatunk be.

 

I. megoldás: Legyen a háromszög köré írt k kör O középpontjának vetülete AB-n D, AC-n E, vagyis OD=d, OE=e, legyen továbbá AB=c, AC=BC=a és OA=r. Az OAD, OAE és ACD derékszögű háromszögekből ‐ feltéve, hogy O a háromszög belsejében van, más szóval, hogy C-nél hegyes szög van (1. ábra)
 
 
1. ábra
 


(c2)2=r2-d2,(1)(a2)2=r2-e2,(2)(r+d)2=a2-(c2)2,(3)
ugyanis így a háromszögnek a tengelybe eső magassága r+d. Célszerű (1) és (2) alapján a-t és c-t kiküszöbölni (3)-ból:
(r+d)2=4(r2-e2)-(r2-d2),
rendezve
r2-dr-2e2=0,(4)
és innen
r1=d+d2+8e22.(5)
Mivel a diszkrimináns négyzetgyökének abszolút értéke nagyobb d-nél, és így
r2=d-d2+8e22(6)
negatív, azért csak a pozitív r1-et tekintjük megoldásnak. r1 alapján (1) és (2)-ből
c=8e2+2dd2-8e2-2d2,a=4e2+2dd2+8e2+2d2,(7)
természetesen csak a pozitív négyzetgyököt véve.
 
 
2. ábra
 

Ha azt tesszük fel, hogy O a háromszögön kívül van (2. ábra) ‐ vagyis, hogy az ACB szög tompaszög ‐ és k sugarát erre az esetre r'-vel jelöljük, akkor a háromszögnek a tengelybe eső magassága r'-d, ezért (3) így módosul:
(r'-d)2=a2-(c2)2.(3')
(1) viszont nem változik meg. Célszerűbb azonban azt mondanunk, hogy d helyére (3)-ban és (1)-ben egyaránt -d lépett. Így újabb számítás nélkül a mondott változtatással átvehetjük a fenti eredményeket:
r'2+dr'-2e2=0,(4')r'1=-d+d2+8e22és(5')r'2=-d-d2+8e22(6')


Itt csak r'1 pozitív, ezzel c és a-ra azokat a kifejezéseket kapjuk, amelyek (7)-ből d-nek -d-vel való helyettesítésével állnak elő.
Lehetséges volna az is, hogy O a háromszög kerületén legyen, ti. ha d=0. Ebből azonnal látható, hogy ABC derékszögű egyenlő szárú háromszög és a=2e, c=22e, ami (7)-ből is kiadódik.
A háromszög megszerkesztése végett célszerű előbb a k kört előállítanunk. Ugyanis a k-n tetszés szerint felvett C csúcsból kiindulva úgy kapjuk meg a szárak egyeneseit, hogy C-ből érintőket húzunk az O körül e sugárral írt k' körhöz; ezeknek k-val való második metszéspontja A, ill. B.
 
 
3. ábra
 

k átmérőjét (5), ill. (5') alapján a következő lépésekben szerkesztjük (3. ábra). 2e befogókkal egyenlő szárú derékszögű háromszöget szerkesztünk, ennek ST átfogójára fennáll ST2=8e2. ST és d befogókkal derékszögű háromszöget szerkesztünk, ennek SU átfogója egyenlő az (5) és (5')-beli gyökös kifejezéssel. Az SU egyenesre U-tól mindkét irányban felmérjük d-t, a végpontok V és V', az utóbbi U-tól S felé. Ekkor k átmérője az SV, ill. SV' szakasz.
Ez a szerkesztés bármely d, e mellett egyértelműen végrehajtható, a fent mondott érintők szerkesztése azonban csak akkor, ha r nagyobbnak adódik e-nél. Ez (5) esetében nyilván teljesül, (5')-re viszont csak akkor, ha
2r'1=-d+d2+8e2>2e,d2+8e2>(d+2e)2=d2+4de+4e2,4e2>4de,e>d.



Ez a követelmény a 2. ábráról is leolvasható az O, D, E pontok helyzetéből. Eszerint e>d esetén két megoldás van, ed esetén pedig egy.
 

Katona Éva(Budapest, Ybl M. ép. ip. t. II. o. t.)
 

Megjegyzések. 1. Vegyük észre, hogy r2, r'2 abszolút értékben egyenlő r'1-gyel, ill. r1-gyel. Ez természetesen annak következménye, ahogyan (4')-t képeztük. Mondhatjuk ugyanis azt is, hogy (4') a (4)-ből úgy állt elő, hogy r helyére r'=-r-et írtunk. Ez egyben azt is jelenti, hogy elég lett volna csak pl. (4)-et felírni és ezt mondani: d azt jelenti, hogy mennyivel van O az AB oldal ,,fölött'', r pedig azt, hogy mennyivel van följebb C, mint O. Negatív r azt jelenti, hogy C az O alatt van (2. ábra).
2. Több dolgozatban (1) és (2) mellett az ACD és OCE háromszögek hasonlóságából adódó
c2:a=e:r
aránypár szerepel harmadik egyenletként. Szerzőik így látszólag megkerülték az O pont belső vagy külső helyzetének kérdését. Ebből az aránypár négyzetre emelésével és (1), (2) felhasználásával r2-re kaptak másodfokú egyenletet:
(r2-d2):(4r2-4e2)=e2:r2,r4-(d2+4e2)r2+4e4=0.(8)
Innen mind a számítás, mind a szerkesztés, mind a diszkusszió jóval bonyolultabb a fent közöltnél. Ennek az a magyarázata, hogy (8) bal oldalában (4) és (4') bal oldalának szorzata áll előttünk, ugyanis
r4-4e2r2+4e4-d2r2=(r2-2e2)2-d2r2=(r2-2e2-dr)(r2-2e2+dr).

(8)-ból r2-re két pozitív gyököt kapunk, mert mind a diszkrimináns:
(d2+4e2)2-16e4=d2(d2+8e2),
mind a gyökök szorzata: 4e4, mind összegük: d2+4e2 pozitív. Ezekből négyzetgyökvonás útján kapjuk azt a két egyenlő abszolút értékű, ellentett előjelű gyökpárt, amelynek elemei fent külön választva adódtak.
 

II. megoldás: Legyen ‐ az I. megoldás jelöléseivel ‐ a k körön a C-vel átellenes pont C*, és O vetülete AC*-on F (1. és 2. ábra). Thalész tétele szerint AC*AC, így az AEOF négyszög téglalap, köréje kör írható. E k* kör középpontja az OA szakasz felezőpontja, ezért k* átmegy a D talpponton is. Továbbá F felezi AC*-ot, így C*F=FA=OE=e és C*A=2e.
Alkalmazzuk a körhöz külső pontból húzható szelők metszeteire vonatkozó tételt k*-ra és C*-ra
C*OC*D=C*FC*A,
vagyis az 1., ill. a 2. ábra eseteiben
r(r-d)=e2e=2e2,ill.r(r+d)=2e2.(9)
Ezzel megkaptuk az I. megoldás (4), ill. (4') egyenletét. Tovább ismét az I. megoldás szerint haladhatunk.
 

Gálfi László (Budapest, Fazekas M. gyak. gimn. II. o. t.)

 

Megjegyzések. 1. A 3. ábrát felére kicsinyítve (vagyis a befogókat e, e, majd d/2-nek véve) a szerkesztést úgyis értelmezhetjük, mint a (9) egyenlet szerkesztéssel való olyan megoldását, amely a legutóbb idézett tételt használja fel. A (9) bal oldalán álló tényezők különbsége ismert szakasz: d, az egyik tényező pedig éppen az ismeretlen. Ezért olyan kört veszünk, melynek átmérője d, egyik szelőként pedig majd a külső pontot a középponttal összekötő egyenest. A külső pont helyzetét a jobb oldal alapján tűzzük ki: úgy, hogy a belőle húzott érintő egyenlő legyen a jobb oldali tényezők mértani középarányosával.
 

Klukovits Lajos (Szeged, Radnóti M. g. I. o. t.)

 

2. Az 1. megjegyzés gondolatát folytatva e<d esetén r a következőképpen is szerkeszthető. Legyenek L, M, N egy egyenes olyan pontjai, amelyekre LM=MN=e, az MN alap fölé d/2 szárral szerkesztett egyenlő szárú háromszög harmadik csúcsa O, és messe az OL egyenest az O körül d/2 sugárral írt kör P és P'-ben. Ekkor r értéke LP, ill. LP'.
3. Egy tetszés szerinti háromszög szögei legyenek α, β, γ, a körülírt kör O középpontjának e szögekkel szemközti oldalaktól mért távolsága rendre d, e, f (4. ábra).
 
 
4. ábra
 

A középponti és kerületi szögekre vonatkozó összefüggésekből következik, hogy az O-ból az oldalakra bocsátott merőlegesek az oldal végpontjaihoz húzott sugarakkal rendre α, β, γ nagyságú szögeket zárnak be. Így
cosα=dr,cosβ=er,cosγ=fr.
Ez tompaszögű háromszögre is érvényes, ha abban az esetben, amikor az O pont és a háromszög valamelyik oldalnak ellenkező oldalára esnek, akkor az oldaltól mért távolságot negatívnak vesszük. Másrészt az α+β+γ=180 összefüggés folytán
cos2α=cos2[180-(β+γ)]=[-cos(β+γ)]2==cos2βcos2γ+sin2βsin2γ-2cosβcosγsinβsinγ==cos2βcos2γ+(1-cos2β)(1-cos2γ)-2cosβcosγsinβsinγ==1-cos2β-cos2γ+2cosβcosγ(cosβcosγ-sinβsinγ)==1-cos2β-cos2γ+2cosβcosγ(β+γ).
Innen
1-cos2α+cos2β-cos2γ-2cosαcosβcosγ=0,
és ha β=γ, akkor a bal oldal szorzattá alakítható:
1-cos2α-2cos2β-2cosαcos2β=(1+cosα)(1-cosα-2cos2β).
Valódi háromszög esetén α<180, s így 1+cosα0, tehát egyenlő szárú háromszögben, ha α a szárak közti szög,
1-cosα-2cos2β=0.
Beírva a koszinuszok kifejezését d, e, f, r segítségével és a törteket eltávolítva tetszés szerinti háromszögre
r3-(d2+e2+f2)r-2def=0,
egyenlő szárú háromszögre pedig
r2-dr-2e2=0
kell, hogy teljesüljön. Az utóbbi a fenti megoldásokban is szereplő egyenlet, az előbbi alapján pedig belátható, hogy általános háromszög esetén a kitűzött feladat megfelelője általában nem oldható meg a szokásos ún. eukleidészi körző-vonalzós szerkesztések segítségével.1
A körzővel és vonalzóval végrehajtható szerkesztésekre vonatkozóan lásd lapunk egy korábbi cikkét: Surányi János: A szögharmadolás kérdéséről, Középisk. Matematikai Lapok XIV. (1957), 97‐107. és 129‐134. o.
1Lásd Szőkefalvi Nagy Gyula: Zwei nichtkonstruierbare Aufgaben des Dreiecks. Elemente der Mathematik, 6 (1951), 81‐83. o.