Feladat: 563. matematika gyakorlat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bácsy Zs. ,  Barna M. ,  Bollobás B. ,  Dóra Gy. ,  Dömötör Gy. ,  Faludi Irén ,  Gagyi Pálffy A. ,  Gallyas Györgyi ,  Gáspár R. ,  Grüner Gy. ,  Katona Éva ,  Katona Mária ,  Kéry G. ,  Klimó J. ,  Knuth E. ,  Kóta G. ,  Kóta J. ,  Krámli A. ,  Máté A. ,  Molnár E. ,  Molnár L. ,  Nagy Dénes L. ,  Nagy M. ,  Náray Szabó G. ,  Németh I. ,  Szalay G. ,  Székely J. 
Füzet: 1959/december, 174 - 176. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Irracionális számok és tulajdonságaik, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1959/április: 563. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Adataink a 17-ből, továbbá 17-nek 4=22-szereséből, 32,42,...,82-szereséből vont négyzetgyökök kerekítettjei, vagyis a kerekítésektől eltekintve az első adatnak 1-, 2-, ...,8-szorosa. Egy x számtól a 7 tizedesre való x* kerekítettje legfeljebb annyival tér el, mint a 7-ik tizedeshely 1/107 értékének fele: 0,5/107=5/108, vagyis x közte van annak a két számnak, amely x*-ból 5/108 kivonásával, ill. hozzáadásával keletkezik. Pl.

4,12310555174,12310565.(1)
Másképpen: így 17-re olyan nála kisebb, ill. nagyobb véges tizedes törtet kapunk, (egy-egy ún. alsó, ill. felső korlátot), melyekben az utolsó jegy 5 és különbségük 1/107. (Egyenlőség elvben mindkét egyenlőtlenség helyett állhatna aszerint, hogy milyen kerekítési utasítást követünk akkor, ha csak egyetlen jegyet kell elhagynunk, és az a jegy éppen 5-ös; esetünkben viszont egyik helyen sem állhat egyenlőség, mert 17 irracionális, a közbezáró két szám pedig racionális.)
Számításunk céljára elegendő volna egy az (1)-hez hasonló olyan egyenlőtlenségpárt amelyben a jobb és bal oldalon 5-re végződő olyan 9 tizedes jegyű számok állnak, melyek különbsége 1/108.
Adataink alapján 17 2-szeresére, 3-szorosára, ..., 8-szorosára (1)-hez hasonló kettős egyenlőtlenségeket írhatunk fel, azokból pedig 2-vel, 3-mal, ..., 8-cal osztva magára 17-re olyanokat, melyek jobb és bal oldalának különbsége 1/2,1/3,...,1/8 része 1/107-nek. Pl. a
20,61552805<425=517<20,61552815
és
24,73863375<612=617<24,73863385
kettős egyenlőtlenségekből 5-, ill. 6-tal osztva

4,12310561<17<4,12310563̲(2)4,123105625<17̲<4,123105641...(3)
Innen az aláhúzott egyenlőtlenségeket összekapcsolva többet tudunk mondani a kívántnál: 17-nek 8 tizedesre felkerekített értéke 4,12310563. (A fenti két példát valamennyi kettős egyenlőtlenség felírása után azért választottuk ki, mert (3) bal oldala a bal oldalak közül a legnagyobb és (2) jobb oldala valamennyi jobb oldal közül a legkisebb.)
Eszerint első adatunk lekerekítéssel jött létre, a második felkerekítéssel, hiszen (2) jobb oldala szerint: 68=217<24,12310563=8,24621126, és ez felkerekítéssel vezet az adatra. Hasonlóan felkerekített a 3-ik adat, valamint a 6-ik is, amely pontosan 2-szerese a 3-iknak; a 4-ik, 5-ik és 8-ik adat viszont lekerekített, ez a váltakozás tette lehetővé a kívánt érték felírását. (A 7-ik adatról nem tudjuk megmondani a kerekítés irányát, mert (2) és (3) aláhúzott részeiből 7-tel való szorzással 28,861739375<717<28,861739410.)
Ha az adatok négy jegyre volnának kerekítve, akkor belőlük nem állapíthatnók meg az 5-ik tizedes jegyet, mert valamennyi adat pontos 1-, 2-, ...,8-szorosa lenne az elsőnek. Csak akkor állapíthatnók meg az 5-ik jegyet, ha vagy 1017 is az adatok között lenne, vagy a közbülső 917 négy tizedes jegyre kerekített közelítő értéke nem lenne pontos 9-szerese az első adatnak (a 7-jegyű adatból látjuk, hogy ez éppen így volna).
 

Gallyas Györgyi (Budapest, Szilágyi Erzsébet gyak. lg. II.o. t.)
 

Megjegyzés. Többen a gyök 8-ik, ill. 5-ik tizedesjegyét keresték a 8, ill. 5 jegyre kerekített érték utolsó jegye helyett; ez két különböző dolog. ‐ Egyesek az adatok középértékét képezték; ilyesmi fizikai méréseknél szokásos, vagy ahol kimondottan átlagot keresünk.