A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az egyenletben nem lehet negatív, mert akkor nem valós, ‐ és 0 sem lehet, mert akkor a kitevőkben állna, márpedig a 0 kitevős hatvány csak 0-tól különböző alapokra van értelmezve. Ezek szerint . ‐ Másrészt látjuk, hogy megoldása az egyenletnek (mindkét oldal értéke 1), ezért a további esetleges gyökök keresésében feltehetjük, hogy . ‐ A két oldali alapok egyezése folytán a hatványok csak úgy lehetnek egyenlők, ha a kitevők egyenlők: . A nem negatív -ekre érvényes azonosság alapján a bal oldalt átalakítva: . Mivel , azért a fenti gondolatot újra alkalmazva . Innen és az egyenletet -en kívül más pozitív szám nem elégítheti ki. Ezzel a bal oldali kitevő , a jobb oldali: , tehát is gyök (mindkét oldal értéke 4 294 967 296). Az egyenletrendszer második egyenletének (amelyben nyilván és ) csak akkor van értelme, ha , pozitívok; innen . Az kiküszöbölésével , , végül | | (1) |
Az itt kijelölt gyökvonásnak nincs értelme, ha , azaz . Mégsem mondjuk, hogy nincs megoldás, mert ekkor mindkét egyenlet szerint , ezt minden egyenlő pozitív számokból álló számpár kielégíti. Egyértelmű megoldás valóban nincs. ‐ Nincs értelme (1)-nek esetén sem, mert nincs értelmezve (0-nak csak pozitív kitevős hatványai vannak értelmezve). Végül , -ból és az első egyenletből folytán mellett sincs megoldás. ‐ Mindezek szerint (1) akkor megoldása az adott egyenletrendszernek, ha és az 1-től különböző pozitív számok.
Fritz József (Mosonmagyaróvár, Kossuth L. g. II. o. t.) | Megjegyzések. 1. Az egyenlet gyökét ,,számító'' úton a két oldal logaritmusának egyenlőségéből kaphatjuk: -ből teljesül, ha , azaz . 2. Célszerű a megoldást néhány numerikus mellett is ellenőrizni; legyen mindvégig . Pl. -vel: , ; -mal: , ; esetén , ; mellett , , , , vagyis -hez képest és felcserélődtek, ami az első egyenlet alapján ,,szinte várható''. Ugyanezt találjuk , esetén is. helyett -vel helyére lép és helyére tehát | | ami észrevételünk általános érvényességét mutatja. Így vezethetnek a (sokak által elhanyagolt, sőt ,,megvetett'') számpéldák általános érvényességű tételek megsejtésére, ha merünk nem-egész számokkal is próbát tenni. Természetesen a másik irányban torzítanánk, ha csak egyes számpéldák alapján mondanánk ki általános megállapításokat. |