Feladat: 546. matematika gyakorlat Korcsoport: 14-15 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bácsy Zsolt ,  Endreffy Zoltán 
Füzet: 1959/október, 65. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Nevezetes azonosságok, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1959/február: 546. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Bármely páratlan számot felírhatunk két tényezős szorzatként: 2k-1=1. (2k-1), és így az y2-z2=(y-z)(y+z) azonosság alapján két egész szám négyzetének különbségeként is. Ugyanis az y-z=1, y+z=2k-1 egyenletrendszerből y=k, z=k-1 egészek. Ezekhez x=0-t hozzávéve bármely U páratlan szám a kívánt alakban így írható: U=2k-1=02+k2-(k-1)2, a P páros számok pedig x=1-gyel: P=2k=12+k2-(k-1)2.
Megállapításunk minden egész számra érvényes, vagyis a negatívokra is. Éppen ezért az előállításban U céljára x=0 helyett bármely 2j páros számot vehetünk, P céljára pedig x=1 helyett bármely 2j-1 páratlan számot. Eszerint minden egész szám végtelen sokféleképpen írható a kívánt alakban.

 

Endreffy Zoltán (Budapest, I. István g. I. o. t.)
 

Megjegyzés: Ha az így kapott U-4j2, ill. P-(2j-1)2 páratlan szám nem törzsszám, akkor többféleképpen is írható két p és q páratlan szám szorzataként. Ezek is vehetők y-z, y+z-nek, ugyanis y=(p+q)/2, z=(q-p)/2 egészek. ‐ Speciálisan a P=0 számot bármely pythagorászi számhármas előállítja, ha z az átfogószám.
 

Bácsy Zsolt (Budapest, Eötvös J. g. II. o. t.)