Feladat: 541. matematika gyakorlat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bácsy Zs. ,  Balkay Sarolta ,  Biborka T. ,  Bollobás B. ,  Dömötör Gy. ,  Endreffy Z. ,  Faludi Irén ,  Farkas Z. ,  Fekete J. ,  Fritz József ,  Gagyi Pálffy A. ,  Gálfi l. ,  Gáspár R. ,  Gergelics L. ,  Grünner Gy. ,  Gyaraki K. ,  Horváth Dénes ,  Horváth Kálmán ,  Horváth Zalán ,  Jakabffy I. ,  Kelen A. ,  Kerényi Ilona ,  Kéry G. ,  Klimó J. ,  Krámli A. ,  Kugler Emese ,  Máté Eörs ,  Molnár Emil ,  Móricz L. ,  Nagy Dezső ,  Náray Szabó G. ,  Nováky B. ,  Opálény M. ,  Pellionisz A. ,  Pinkert A. ,  Piroska Z. ,  Pollai Marion ,  Salamin P. ,  Szalay G. ,  Székely J. ,  Szidarovszky Ágnes ,  Szőts M. ,  Tomcsányi Gy. ,  Tóth Vilmos ,  Zalán P. ,  Zaránd R. 
Füzet: 1959/november, 124 - 128. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Háromszögek nevezetes tételei, Négyszögek geometriája, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1959/január: 541. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. Menjünk végig a kérdéseken hegyesszögű háromszög esetén, vagyis legyen egyelőre γβα<90. Így a magasságtalppont minden oldalszakaszon belső pont, az oldalnak arra a felére esik, amelyiknek a végpontjában a háromszögnek nagyobb szöge van, és a felezőponttal akkor és csak akkor esik egybe, ha az oldal végpontjainál egyenlő szögek vannak. Ugyanis pl. az AB oldal végpontjainál levő α és β hegyes szögek nem közös szárai csak abban az I síksávban metszhetik egymást (1. ábra), amelyet az AB-re A és B-ben állított b*, a* merőlegesek határolnak, hiszen az ezeken túl fekvő II, ill. III félsíkokban az AC, ill. BC szárnak nincs pontja.

 
 
1. ábra
 

Ennélfogva C1 valóban AB-re esik. Ha BC=AC, azaz α=β, akkor C (az ábrán C' ilyen) az I sáv tengelyén, AB-nek f felező merőlegesén van, így C'1C2; BC>AC azaz α>β esetén pedig C (az ábrán C'' ilyen) az f és b* közti I' sávban van, így C1 valóban az AC2 szakaszra, a nagyobb szög oldalára esik. Mivel nekünk az oldalfelező pontot kell viszonyítanunk a magasságtalpponthoz, azért megállapításunkat így mondhatjuk ki: az oldalfelező pont a magasságtalpponttal kettévágott oldalnak a kisebb szög csúcsa felé eső szakaszán van, vagy egybeesik a talpponttal.
Így az előírt UI útvonalon visszafordulás nincs. A2 és A1C szakaszon van, B2 a CB1-en, C2 a C1B-n, a pontok sorrendjét általában a 2. ábra mutatja.
 
 
2. ábra
 

Egybeesések: α=β esetén C2C1, β=γ esetén A2A1, α=β=γ esetén e kettőn felül még B2B1, (vagyis B2B1 csak egyenlő oldalú háromszögben áll fenn).
Esetünkben UI azonos az ABC=H háromszög kerületének bejárásával. Az A1B1C1=H1 és A2B2C2=H2 háromszögek körüljárása viszont UI olyan rövidítése, amelyben H csúcsait H1, ill. H2 oldalaival ,,átvágjuk'', az oldalakból csak egy (belső) pontot hagyva meg, ezért H, H1 és H2 körüljárási iránya megegyező.
Ha H1 és H2-nek egy csúcsa sem közös, tehát γ<β<α<90 (amiből α>60, γ<60), akkor a vizsgálandó egyenespárok tagjai különbözők. A B1C2 és C1B2 egyenesek biztosan metszik egymást egy a H-n belül fekvő A3 pontban (3. ábra), mert ezek az N1=C1C2B2B1 négyszög átlói, és e négyszög konvex, mert a kerülete ugyancsak átvágásos rövidítése UI-nek (lásd a 2. ábra vázlatát), márpedig konvex négyszög átlói a négyszög belsejében metszik egymást.
 
 
3. ábra
 


Ugyanígy adódik az N2=A1A2B2B1 konvex négyszögből, hogy A1B2 és B1A2-nek C3 metszéspontja is létezik, éspedig H-n belül. A C1A2 és A1C2 pár tagjai viszont az N3=C1C2A1A2 konvex négyszögben szemben fekvő oldalegyenesek, így csak H-n kívül lehet közös pontjuk; ezt ‐ ha létezik, ‐ B3-mal jelöljük.
A B1C2, C1B2 egyenespár B1A3C1 szögét az N4=AC1A3B1 négyszögből számíthatjuk. Mindegyik magasságtalppont a megfelelő oldal fölé írt Thalész-körön van, ezért pl. A1C2=B1C2=AB/2. Így az AB1C2, AC1B2 háromszögek egyenlő szárúak, A-nál fekvő szögük közös: α, ezért B1-nél, C1-nél fekvő szögük is α. Ennélfogva N4-ből az a B1A3C1 szög, amelynek terében A fekszik, 360-3α-val egyenlő (ez 90 és 180 közé eső szög). Másképpen: A3-ból a B1B2 és C1C2 szakaszok látószöge 180-(360-3α)=3α-180 (0 és 90 közé eső szög).
Kézenfekvő volna innen minden A, B, C, valamint az α betű helyére rendre C, A, B, γ-t írva, az indexeket pedig meghagyva ezt kimondani: ,,C3-ból A1A2 és B1B2 látószöge 3γ-180''. Ez azonban γ<60 folytán negatív szög. Hasonlóan ,,szokatlan'' eredményt ad a megelőző megállapítás ,,átírása'' : ,,az az A1C3B1 szög, amelynek terében C fekszik, 360-3γ-val egyenlő'', ‐ ez ugyanis nagyobb 180-nál. Bár az utóbbit 360-ra kiegészítő, az A-t és B-t tartalmazó A1C3B1 szög már jól szemlélhető, nagysága kivonással 3γ-nak adódik, és 0<3γ<180, mégis joggal kételkedhetünk e ,,homályos'' úton kapott eredményben. ‐ Ezt azonban úgy is megkaphatjuk, ha C és C3-hoz A2 és B2-t vesszük hozzá, amelyek UI szerint közelebb vannak C-hez, mint A1 és B1 és amelyekkel az N5=CB2C3A2 négyszög konvex. A CA1B2 és CB1A2 egyenlő szárú háromszögekben C, A1 és B1-nél γ, ezért B2, A2-nél 180-2γ szög fekszik, tehát N5-ből B2C3A2=360-γ-2(180-2γ)=3γ. Eszerint az A1A2 és B1B2 szakaszok C3-ból vett látószöge 180-3γ. *
Tisztázzuk a C1A2, A1C2 egyenespár metszéspontjának helyzetét! BA1C2=BC1A2=β és BA2C1=BC2A1=180-2β, eszerint β<60 esetén az egyeneseknek A1, A2-n túli félegyenesei metszik egymást (3. ábra főrésze), β>60 esetén a C1, C2-n túliak (31 mellékábra), β=60 esetén pedig a két egyenes párhuzamos (32 mellékábra). Ugyanis β<60 mellett a két egyenes BC-vel, ennek H-t tartalmazó partján olyan szögeket alkot, melyeknek összege nagyobb 180-nál: C2A1A2+C1A2A1=(180-β)+(180-2β)=360-3β>180, ezért a két egyenes BC-nek valóban nem a H-t tartalmazó partján metszi egymást; β>60 esetén pedig hasonlóan A2C1C2+A1C2C1=β+2β=3β>180. ‐ Ezek szerint β<60 esetén az A1A2B3 háromszög A1 és A2-nél fekvő szögeinek összege β+2β=3β, ezért B3-ból A1A2 és C1C2 látószöge 180-3β, ill. β>60 esetén hasonlóan 3β-180.
A szögekre tett megállapításaink α=βγ és αβ=γ esetén is érvényesek, ilyenkor két egyenespárunk meghatározó pontjaiból egy-egy egybeesik, és β nem 60-os. Egyenlő oldalú háromszögben mindhárom egyenespárunk páronként egybeesik, a szögekre vonatkozó kérdés tárgytalan.
II. Derékszögű háromszög esetén γβ<α=90, B1 és C1 az A csúcsba esnek, de visszafordulás a módosult UII-ben sincs. H1 egyenesszakasszá fajul, körüljárásáról nem beszélhetünk. A3 is A-ba esik, így a fentebb használt N4 ponttá zsugorodik, a B1C2AC2AB és C1B2AB2AC egyeneseknek, vagyis a befogóknak 90-os szögét a fenti 360-3α és 3α-180 képletek mégis helyesen adják meg. Többi megállapításaink változatlanul átvehetők, mert a hozzájuk vezető meggondolások érvényesek maradnak.
III. Tompaszögű háromszög esetén (γβ<90<α) a két hegyes szög csúcsából húzott magasság, B1, C1 talppontja az AC, AB oldalnak A-n túli meghosszabbítására esik, (lásd az 1. ábrán C'''-t) így az előírt UIII útvonalon két visszafordulás van, a bejárást újra és újra ismételve A-n 3-szor annyiszor haladunk át, mint B-n és C-n. B2, C2 így is CB1-en, C1B-n van. A pontok sorrendje, a többszörös átmeneteket is jelölve: A, C1, A, C2, B, A1, A2, C, B2, A, B1, A, C1, ... H2 körüljárása most is átvágásos rövidítése H-énak, így körüljárásuk egyező. H1 körüljárása a kieső pontok miatt nem vezethető le H-éból. H1 körüljárása ellentétes H-éval, mert a két kieső talpponttal képezett AC1B1 háromszög körüljárása egyezik H-éval, így ennek AB1C1 körüljárása ellentétes azokkal, H1 körüljárása pedig az utóbbival egyező, mert A1 ugyanazon partján van B1C1-nek, mint A.
A szögekre vonatkozó vizsgálatot megrövidíthetjük. Fel kell ugyanis figyelnünk arra, hogy eddigi szög-eredményeink rendre csak α, β, γ-tól függnek, másrészt hogy a β60 melletti eredmény ‐ bár más-más meggondolással nyertük, azonos a γ-ra, ill. 60<α90-ra adódott eredménnyel. Vegyük észre, hogy tulajdonképpen a következő kérdést vizsgáltuk több változatban: D2, E2 az egymást F-ben metsző d, e egyenesek egy-egy tetszés szerinti, de F-től különböző pontja, egy-egy D1, ill. E1 pontjukat pedig az E2, ill. D2 középpontú, F-en átmenő körrel metsszük ki, vagyis D1E2=FE2, E1D2=FD2; mekkorák a D1E2 és E1D2 egyenesek szögei, ha D2FE2=φ. Feladatunk céljára φ a 0 és 180 közti szög, és a D2F:E2F arány más-más értéke szerint kapjuk mindazon háromszög alakokat, melyek egyik szöge φ; a φ90 eseteket azonban már megvizsgáltuk.
 
 

Egyszerűbb ez a kérdés, ha D1E2 helyett a vele D2-n át húzott g párhuzamost tekintjük, ugyanis E2-t g és e-nek E'2 metszéspontjával helyettesítve a kérdéses szögek változatlanok, pontjaink száma viszont csökken, mert az FD1E2 és FD2E'2 háromszögek hasonlók, és ezért az E'2-ből adódó D'1 azonos D2-vel. Ez is mutatja, hogy a keresett szög valóban csak φ-től függhet, de a D2F:E2F aránytól nem; tehát a tompaszögű háromszög hegyes szögeinek megfelelő C1A2, A1C2 és A1B2, B1A2 egyenespárok szögeit nem kell újra megállapítanunk. E'2 -t FD2 felező merőlegese metszi ki e-ből (hacsak nem φ=90, mert ekkor E'2 nem létezik), tehát 90<φ<180 esetén E'2 a φ szög FE2 szárának F-en túl való meghosszabbításán van. Ez pedig azt jelenti, hogy a φ és 180-φ nagyságú szögekhez ugyanaz az egyszerűsített ábra tartozik, tehát a keresett szög értéke ugyanaz.
Eszerint 90<α<120 esetén a B1C2, C1B2 egyenespár szöge akkora, mint a 90>α'=180-α<60-nak megfelelő α' esetén: 3α'-180=3(180-α)-180=360-3α; α=120 esetén a B1C2 és C1B2 egyenesek párhuzamosak; végül 120<α<180 esetén akkora a szög, mint 60>β'=180-α>0 esetén, vagyis 180-3β'=180-3(180-α)=3α-360.
Ezzel vizsgálatunkat befejeztük.
 

Fritz József (Mosonmagyaróvár, Kossuth L. g. II. o. t.)
 

Megjegyzések. 1. Az egyszerűsített ábrából a φ<90 esetekre is könnyebben kapjuk a keresett szöget. Pl. 0<φ<60 esetén FD2E1=180-2φ>60>φ, ezért FE1>FE2', így az FD2E1 és FD2E'2 egyenlő szárú háromszögekből τ=E1D2E'2=E1D2F-E'2D2F=(180-2φ)-φ=180-3φ. Célszerű lett volna tehát a módosított problémát segédtételként előre bizonyítani. Így azonban nem látnók, miért éppen erre a segédtételre van szükség; ezért a fenti nehézkes út mégis tanulságos.
2. A fentiekkel közel járunk egy névtelen levélíró azon javaslatának teljesítéséhez, hogy időnként tegyük közzé egy-egy megoldó közlését arról, hogy ,,hogyan jött rá a megoldásra''.
3. Hogy tompaszögű háromszögben H1 ellentétes körüljárású H-val, azt így is beláthatjuk: Legyen az AB1BA1 és AC1CA1 négyszögek átlóinak metszéspontja B*, C*. A négyszögek a látottak szerint konvexek, ezért B*, C* mindkét átlószakaszon rajta van. Így H1 körüljárása azonos A1B*C*-éval, ez viszont átvágásos rövidítése az A, C*, C, A1, B, B*, A útvonalnak, az ACB bejárásnak.
4. Olvassuk el a 948. feladathoz fűzött megjegyzés második bekezdését is.
*A fenti két meggondolás eltérése a körüljárásból következik; figyeljük meg a 2. ábrán A és C körül az indexek elhelyezkedését!