${10}^9$-ig minden (magyar) számnév az ,,egy, kettő, $\text{...}$, kilenc, tíz, tizen, húsz, húszon, harminc, $\text{...}$, kilencven, száz, ezer, millió'' szavakból (szórészekből) van összetéve. (A ,,tíz, húsz, harminctól eltekintve a képezés teljesen következetes.) Minthogy továbbá az adott számhatárok mindegyike lezárja a természetes számok sorozatának egy-egy az írás és elnevezés szempontjából befejezett egységét, azért a kívánt számlálást alkalmas rendszerbe foglalással könnyen végrehajthatjuk.
A helyesírás szabályai szerint $gy$, $ny$, $sz$ ‐ mint egy-egy hang írott jele ‐ egy-egy betűnek számít (kétjegyű betűk). Gépírásban, sablonnal való írásban, nyomdai betűszedésben viszont kézenfekvő ezeket két egységnek, két betűnek venni. A kérdésre ilyen értelemben is megadjuk a választ, ebben azonban ‐ gépírásra gondolva, a szóköz, ill. vessző-billentyű használatát mégis figyelmen kívül hagyva ‐ megkülönböztetésül leütések számáról beszélünk.
Az $\mathrm{1,2,}\text{...}\mathrm{,9}$ számok nevében $a_1=33$ betűt írunk, $a_2=36$ leütést teszünk. Ezek a továbbiakban minden $10k$-tól $10k+9$-ig haladó $10$ tagú számsorozat neveinek végén egyszer előfordulnak ($k$ pozitív egész szám), ezért együttesüket egy $A$ készletnek nevezzük. (Kilenc név van, mégis mondhatunk az említett sorozatokra tekintettel teljesség kedvéért tízet, mert $0$ jegynek a leírt szám bármely helyén úgysem felel meg hang, betű, leütés.) Nevezzük hasonlóan $B$ készletnek a ,,tizen, húszon, harminc, $\text{...}$, kilencven'' szavak, ill. szórészek együttesét. Leírásukhoz $b_1=56$ betűt, $b_2=59$ leütést használunk. Így $\mathrm{1,2,}\text{...}99$ nevének ‐ egy $C$ készletnek ‐ szükséglete $c_1=10\left(a_1+b_1\right)-4=886$ betű, ill. $c_2=10\left(a_2+b_2\right)-4=946$ leütés, ugyanis tíz-tíz $A$, ill. $B$ készletet használunk fel hozzá, viszont $10$ és $20$ nevében az ,,-en, -on'' szótagra nincs szükség.
$1000$-ig egyetlen új név a ,,száz'', legyen ez a $D$ készlet, így $d_1=3$, $d_2=4$. A $\mathrm{100,101,}\text{...}\mathrm{,999}$ számok neve egy $A$-beli, egy $C$-beli névből és köztük $D$-ből áll. Ezek és $C$ együttesét $E$ készletnek nevezve jelképesen $E=100A+900D4+10C$, és a megfelelő számok. $e_1=100a_1+900d_1+10c_1=14860$, $e_2=100a_2+900d_2+10c_2=16660$ ‐ Hasonlóan az ,,ezer'', ill. ,,millió'' szavakat $F$-, ill. $H$ készletnek, a ${10}^6$-on, ill. ${10}^9$-en aluli számok nevének együttesét $G$-, ill. $J$-készletnek nevezve egyrészt $f_1=f_2=4$, $h_1=h_2=6$ másrészt jelképesen $G=1000E+999000F+1000E$, $J={10}^{6}E+999\cdot {10}^{6}H+{10}^{3}G$, ennélfogva $g_1=2000e_1+999000f_1=33716000$, $g_2=37316000$, $j_1={10}^6{e}_1+999\cdot {10}^6{h}_1+{10}^3{g}_1=54570\cdot {10}^6$, $j_2={10}^6{e}_2+999\cdot {10}^6{h}_2+{10}^3{g}_2=59970\cdot {10}^6$.
A leggyakoribb betű megállapítása szempontjából a készletek jelét is indexszel látjuk el: $A_1\mathrm{,}{A}_2\mathrm{,}{B}_1\text{...}\mathrm{,}{J}_2$-ben és $A_1$-ben és $A_2$-ben leggyakoribb a ,,$t$'' betű, ill. leütés, öt-ötször lép fel; $B_1$ és $B_2$-ben az ,,n'', $11$, ill. $12$-szer. $C_1$ és $C_2$-ből elég lesz e két leggyakoribb betű előfordulási számát megemlíteni, és még azokét, amelyek a további ,,száz, ezer, millió'' szavakban előfordulnak, és így ,,helyezési'' sorszámukon még javíthatnak. Ebben mégis mellőzhetjük az $r$, továbbá az $m$ és $\text{<span style="font-style: italic;">ó</span>}$ betűket, mert ezeket $e$, ill. $i$ és $l$ biztosan túlszárnyalják; továbbá leütésekben $s$, $\text{<span style="font-style: italic;">át</span>}$-t is a $z$ miatt. Így
$C_1$-ben