A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Hogy a kifejezésnek értelme legyen, már első látásra fel kell tennünk, hogy az , , számok közül kettő-kettőnek sem az összege, sem a különbsége nem , más szóval , , abszolút értékben különböző számok. Jelöljük egymás utáni tagjait , , -mal. és az előttük álló tagból úgy is előállíthatók, hogy , , helyére rendre , , -t írunk, ezért egyelőre elég -et egyszerűsítenünk. számlálója, ill. nevezője a törtek összevonásával | | | |
Hogy az utóbbi, valamint és -nak a fentiek szerint ebből előállítható nevezői is -tól különbözők legyenek, fel kell tennünk, hogy | | (1) | Így -nel egyszerűsítve | | (A tényezővel egyszerűsíteni csak látszateredmény volna, mert a további közös nevezőben ez a tényező is fellép.) Most már a fent említett szabályszerűség felhasználásával | | A nevezők csak a tényezők sorrendjében különböznek, tehát egyenlők, ezért egyelőre elég képeznünk a számlálók összegét. A várható összevonási lehetőségekre tekintettel jónak látszik beszorozni; ennek során mindegyik számláló három kéttagújának szorzata tagot ad. Az első számláló így írható:
| |
ennek alapján
| |
| |
és összegük
| |
A tagok felírása nélkül is látható, hogy a közös nevezőbeli beszorzásnál a tagtól eltekintve -nek valamennyi tagja előáll. Pl. úgy, hogy gondolatban való képezésénél az egymás utáni zárójelekből az első, első, második tagot szorozzuk össze. Két zárójelnek első és egynek második tagját összeszorozva mindig ,,típusú'' tagot kapunk, és akkor is, ha kettőből a másodikat és egyből az elsőt vesszük ki, és ez a tag egymástól különböző, akárcsak -nek első tagja. A nevező hátralevő szorzatai -t adnak ‐ a első és a második tag szorzata ‐, eszerint az összeg ‐ -vel tér el a nevezőtől, ennyivel ,,kisebb'' nála: és így | | (2) |
Az , , számok abszolút értékben különbözök; az (l) kifejezések közül nyilván elég értékét kiszámítani, amelyben a nagyságra nézve középső adja a kivonandót, de ez sem , tehát -nak van értelme. (2)-ből , ennek kiszámítása céljára összeadást, szorzást, osztást és kivonást végeztünk, összesen műveletet. -nak az eredeti alakból való számítása során , , -ből elsősorban összeget és különbséget képeznénk, ezekből reciprok értéket, majd az összegek reciprok értékének megkétszerezését; ez eddig művelet. Az így előkészített ,,elemekből'' mind a ,,nagy'' számláló és nevező összeállítása összevonást igényelne, ezt osztás követné és a számítást összeadás zárná be. Mindez együttvéve művelet. Az , , adathármas mellett a ,,gyanús'' érték -nak bizonyul, -nak nincs értelme. Az algebrai átalakítások előnye az első példában abban mutatkozott meg itt, hogy értékét az egyszerűbb alakból jóval kevesebb művelettel számíthattuk, a második példában pedig abban, hogy jelentős mennyiségű hiábavaló számítást takarítottunk meg. Természetesen előnyt nyújtott szimmetrikus voltának felismerése, valamint az is, hogy csak számból volt felépítve. Bár az átalakítással jelentős munkát végeztünk, ez a kapott egyszerű alaknak esetleg sokszori alkalmazása során megtérül.
Pollai Marion (Bp. V., Veres Pálné lg. II. o. t.) | Megjegyzések. 1. A kifejezés így is írható | | ebből az alakból művelettel kapjuk értékét.
Kéry Gerzson (Sopron, Széchenyi I. g. I. o. t.) | 2. Sok dolgozat műveletet mutat ki az eredeti alakból való számításban, nem véve figyelembe a többször előforduló kifejezéseket. 3. Számos dolgozatot a állítás miatt nem fogadhattunk el. Ennek helytelenségére már az is figyelmeztethetett volna, hogy átalakított formájának a második értékhármasra is van értelme, és a -tól különböző értéket adja. |