A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Az írásbeli szorzás szokásos eljárásával (bármelyik tényezőt véve szorzónak) minden részletszorzat az a jeggyel írt szám, amelynek első jegye , utolsó jegye , és valamennyi közbülső jegye . Ugyanis az -es helyi értékű -as jegynek szorosából, -ból minden részletszorzat legalacsonyabb helyi értékű jegyeként adódik, és leíratlanul "marad'', az eggyel magasabb helyi értékű -asnak -szorosához adandó ; következő, utolsó előtti jegyként -ből már -est írunk, ismét marad , és ez még -szor ismétlődik, mert a második, és így valamennyi maradék ugyanannyi mint az első; végül az elölálló (jobbról számított -ik) -as szorzása után az maradékot is leírjuk a részlet-szorzat első (jobbról számított -ik) jegyének. A részletszorzatokat a szokott lépcsőzéssel egymás alá írva az elsővel jegy-oszlopot kezdünk meg, és a további részlettel az oszlopok száma -re emelkedik. Az első oszlop mindegyikében egy -es jegy áll, ezenfelül (balról jobbra haladva) , , , , , db -es, a továbbiakban, a jobbról számított első oszlopban pedig egy-egy -as és , , , , db -es. A szokásos összeadásban a (jobbról) első oszlop ,,összege'' (,,és marad ''), a második oszlop alá -ből -et írunk, ,,és marad '', a harmadik oszlop alá -ből ismét jön, ,,és marad ''. A következő oszlopban az összeg lépésről lépésre -zel nagyobb, mert eggyel több -esünk van, és a maradék -gyel nagyobb, így az összeg leírt jegye mindig (a tízes helyi értékű oszloptól számítva oszlopban) . A -ik oszlopból átvitt maradék , a -ikből . ‐ Eszerint a -ik oszlop egyrészt abban tér el a -iktöl, hogy -gyel több maradékot vesz át, másrészt abban, hogy az egyetlen -as helyett -es jegyet tartalmaz, míg a -esek számában megegyeznek. Így a -ik oszlop összege a -ikhez képest egységnyi változást mutat, a leírt jegy , és a maradék változatlanul . Ezeket tehát -ből írtuk le, ill. visszük át. A -ik oszlopban az eggyel kevesebb -es folytán az összeg, ebből -t írunk le, és marad , vagyis -gyel kevesebb az előzőnél. Minden további oszlop az előzőhöz képest összeadandókban és maradékban -et veszít, ezért a leírt jegy mindig , és az utolsó, az -ik oszlopból már nem viszünk át maradékot. Ezek szerint a keresett szorzat, mint a részlet-szorzatok összege, jeggyel íródik: -es jegy után egy -est, majd -est, végül egy -ast tartalmaz: | |
Gagyi Pálffy András (Bp. VIII., Széchenyi I. g. II. o. t.) | II. megoldás: Osszuk a második tényezőt és szorozzuk az első tényezőt -mal, így a kívánt szorzatot a db -essel, ill. -essel írt számok szorzataként is megkaphatjuk. Az első tényezőt alakban írva | | és ebből az írásbeli kivonás szokásos eljárásával a különbség jobbról számított első helyére -as, a további -re a maradékátvitel folytán -es jegy kerül; a -ikra, amelyben már nincs jegye a kivonandónak, maradék viszont még van, -es, végül a további jegyben a különbség megegyezik a kisebbítendővel.
Simai László (Kisújszállás, Móricz Zs. g. II. o. t.) | Megjegyzések. 1. Kézenfekvő vizsgálni általában a számú -as és a számú -os jeggyel írt számok szorzatát. Ez a II. megoldásban használt átalakítások mintájára így írható | | Sejtésünk, hogy a szorzat jeggyel íródik, első jegye -es, a -adik jegye -es, további jegye -es és utolsó jegye -as, vagyis hogy egyenlő a következő számmal: | | Egyszerű átalakítás mutatja, hogy valóban . 2. Ez a sejtés a teljes indukció módszerével is igazolható.
Bollobás Béla (Bp. V. Apáczai Csere J. gyak. g. II. o. t.) | 3. Több dolgozat szinte rabszolgai munkával a szokásos eljárással kiszámította a szorzatot, nem használta ki a tényezők jegyeinek megegyező voltát. A feladattal az volt a célunk, hogy megoldóink gondolkodva és kevesebb munkával jussanak célhoz; erre utal a szöveg is: ,,állapítsuk meg a jegyeket''. |