Feladat: 500. matematika gyakorlat Korcsoport: 14-15 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Horváth Dénes 
Füzet: 1959/február, 43. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Másodfokú (és arra visszavezethető) egyenletek, Paraméteres egyenletek, Műveletek polinomokkal, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1958/május: 500. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A törtek eltávolítása, vagyis mindnégy nevezővel való szorzás révén egyenletünkből az

(a+b+c)x2+2(ab+ac+bc)x+3abc=0(1)
legfeljebb másodfokú egyenlethez jutunk. A szorzás révén gyök nem veszhetett el, így eredeti egyenletünknek más gyöke nem lehet, mint (1)-nek (fordítva azonban lehetséges, hogy (1)-nek valamelyik, esetleg mindkét gyöke ‐ ha van ‐ az adott egyenletnek nem gyöke), ennélfogva elegendő azt megmutatni, hogy (1)-nek minden gyöke valós.
Ez tulajdonképpen csak akkor kérdés, ha (1) valóban másodfokú, vagyis a+b+c0, ugyanis az ellentétes esetben valós együtthatós, legfeljebb elsőfokú egyenlettel állunk szemben, ilyenben nem valós gyökről nem lehet szó. Az a+ +b+c0 esetre a diszkriminánst az alábbiak szerint alakítva
4(ab+ac+bc)2-12abc(a+b+c)=4(a2b2+a2c2+b2c2-a2bc-b2ac-c2ab)==2[(a2b2-2a2bc+a2c2)+(b2c2-2b2ca+a2b2)+(a2c2-2c2ab+b2c2)]==2[a2(b-c)2+b2(c-a)2+c2(a-b)2],
látjuk, hogy mint négyzetek összegének 2>0-val való szorzata, nem lehet negatív, ennélfogva valóban sem (1)-nek, sem az adott egyenletnek nem lehet nem valós gyöke, másképpen: ha van egyáltalán gyöke, akkor csak valós gyöke lehet.
 

Horváth Dénes (Kisújszállás, Móricz Zs. g. I. o. t. )