Feladat: 499. matematika gyakorlat Korcsoport: 14-15 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Marót Ildikó ,  Muszély György 
Füzet: 1959/február, 41 - 43. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Másodfokú (és arra visszavezethető) egyenletrendszerek, Másodfokú (és arra visszavezethető) egyenletek, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1958/május: 499. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Egyenleteink a (3) kivételével x, y, z, u-ban szimmetrikusok, vagyis bennük mindegyik ismeretlen ugyanolyan szerepet játszik: (1)-ben mindegyik az 1-szeresével, (2)-ben mindegyik a négyzetének 1-szeresével szerepel tagként ugyanazon az oldalon, (4)-ben mindegyik az első hatványával tényezőként ugyanazon tagban. A (3)-ban viszont minden tag két különböző ismeretlen szorzata, de a lehetséges ilyen szorzatok közül xz és yu hiányzik, ez az egyenlet az x, z és y, u párokban szimmetrikus. Ezeknek az észrevételeknek a kihasználásával rendszerünk megoldását több szakaszra bonthatjuk.
(3)-ból és (1)-ből alkalmas zárójelbefoglalással:

(x+z)(y+u)=16,(3a)(x+z)+(y+u)=8.(1a)



Ez az x+z=α és y+u=β ismeretlenekre vonatkozóan a legegyszerűbb típusú másodfokú egyenletrendszer (adva van a szorzatuk és az összegük), így értékük a ξ2-8ξ+16=(ξ-4)2=0 egyenletből (ahol ξ akár α-t, akár β-t jelentheti) egyetlen megoldásként α=β=4.
Másrészt (1) négyzetreemelésével a bal oldalon (2)-nek és (3) kétszeresének majdnem minden tagját megkapjuk, ugyanis
(x+y+z+u)2=(x2+y2+z2+u2)+2[(xy+xu+zy+zu)+(5)+(xz+yu)],


innen az xz=γ és yu=δ ismeretlenek összegére kapunk egyenletet, amelyeknek ismét ismerjük a szorzatát is (4)-ből. Az (1)‐(3) figyelembevételével (5)-ből
64=20+32+2(xz+yu),(5a)
ennélfogva a
γ+δ=6és(5b)γδ=9(4a)


egyenletrendszerből az η2-6η+9=(η-3)2=0 egyenlet egyetlen megoldásaként γ=δ=3.
Így megkaptuk mind az x, z, mind az y, u ismeretlenpárra vonatkozóan mind összegüket, mind szorzatukat, ezek harmadszor is ,,összeg és szorzat'' típusú rendszert alkotnak. Sőt, mivel α=β és γ=δ, azért a két egyenletrendszer egymástól csak az ismeretlenek jelölésében különbözik, x és z ugyanazon másodfokú egyenlet gyökei, mint y és u, éspedig a ζ2-αζ+γ=0 vagyis a ζ2-4ζ+3=0 egyenleté.
A megoldások:

(A1):x1=1ész1=3,(A2):x2=3ész2=1;(B1):y1=1ésu1=3,(B2):y2=3ésu2=1.

Most már a teljes egyenletrendszer összes megoldásait úgy kapjuk, hogy A1 és A2-ből, valamint B1 és B2-ből mind a 22=4 lehetséges párt felírjuk (l. a táblázatot).
xzyuI.1313  II.1331  III.3113  IV.3131
 

Muszély György (Bp. VIII., Vörösmarty M. g. II. o. t.)
 

Megjegyzések. 1. Ha feltesszük, hogy a gyökök egész számok, akkor egyenletrendszerünknek fenti megoldásait az alábbi meggondolásokkal is megkereshetjük. (2) folytán abszolút értékben egyik ismeretlen értéke sem lehet 4-nél nagyobb. (4) folytán egyik sem lehet páros (0 sem), továbbá kettőnek abszolút értéke 3, kettőé 1. Egyik sem lehet negatív, mert (4) folytán a negatívok száma csak páros lehet, de (1) folytán mind a négynek negatív volta nem jöhet szóba, és kettő sem lehet negatív, mert akkor előbbi megállapításunk szerint (1) bal oldala maximálisan (a két abszolút értékben 3-mal egyenlő ismeretlent pozitívnak, az abszolút értékben 1-gyel egyenlőket negatívnak véve) 3+3-1-1=4 lenne. Eszerint az ismeretlenek értékei csak 1, 1, 3, 3 lehetnek valamely sorrendben, ezek (2)-nek is megfelelnek. E számoknak az x, y, z, u szerepre való elrendezése (3) alapján végezhető el. Hatféle lehetséges sorrendjük közül 1, 3, 1, 3 és 3, 1, 3, 1 (vigyázzunk a betűsorrendre !) nem felel meg.
 

Marót Ildikó (Bp. V., Veres Pálné lg. II. o. t.)
 

2. A fenti ,,keresés'' természetesen nem tekinthető teljes értékű megoldásnak, egyrészt mert abból a gyakran hallható, de hibás felfogásból indul ki, hogy számokon csak a legjobban ismert számokat, a természetes számokat értjük (e tekintetben az sem számít, hogy (1)‐(4) jobb oldalán egész számok állnak), másrészt a próbálkozás, még ha rendszeres is, nem mindig biztosít az összes gyökrendszerek előállításáról, mindig egy alkalomra szabott, nem általános érvényű.
A közölt megoldásban is van bizonyos fogás jellegű elem, a szimmetriák felismerése, ez azonban az ismeretleneknek egymás közti kapcsolatára vonatkozik, nem pedig az ismert számok pozitív egész voltára. A közölt módszerrel a 8, 20, 16, 9 számok helyén más, nem egész számokkal, sőt a, b, c, d-vel is meg tudnók oldani a rendszert, akkor persze ξ és η-ra vonatkozó egyenleteknek két-két gyökével kellene tovább haladnunk.