|
Feladat: |
491. matematika gyakorlat |
Korcsoport: 14-15 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Bácsy Zs. , Bencsik I. , Bíborka T. , Bleyer A. , Bollobás B. , Bornes Klára , Buncsák J. , Bürger N. , Cselényi Gyöngyi , Csizmadia B. , Czékus L. , Dömötör Gy. , Fejes L. , Flanek L. , Fritz J. , Gagyi Pálffy A. , Gáti P. , Gazsi L. , Hahn J. , Hajna J. , Holop A. , Hornyánszky T. , Horváth Dénes , Jahn A. , Kiss Ádám , Komlós J. , Krámli A. , Lefkovitsch S. , Máté Zs. , Máthé Cs. , Meggyes G. , Mezey F. , Müller M. , Nagymajtényi Emőke , Náray Szabó G. , Nováky A. , Pál G. , Parti Enikő , Pósch Margit , Raisz Klára , Rapcsák András , Reitschl T. , Sáry Barna Sz. , Simai L. , Sós V. , Székely J. , Szűcs J. , Tihanyi A. , Tomcsányi Gy. |
Füzet: |
1959/január,
9 - 12. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Irracionális egyenletrendszerek, Paraméteres egyenletrendszerek, Nevezetes egyenlőtlenségek, Gyakorlat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1958/április: 491. matematika gyakorlat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Mondjuk ki mindenekelőtt, hogy egyenletrendszerünk megoldásaiban egyik ismeretlen értéke sem lehet negatív, hiszen , és mindegyike két nemnegatív négyzetgyök összege, továbbá, hogy , , -ről az általánosság csorbítása nélkül feltehetjük, hogy pozitívok, hiszen a rendszerben csak négyzetük lép fel. Vegyük észre, hogy (2) és (3) úgy adódnak (1), ill. (2)-ből, hogy , , helyére , , -et írunk, egyszersmind , ill. helyére , ill. -t. (1)-ben az első gyökös kifejezést a bal oldalra átvive és mind a két oldalt négyzetre emelve az egyenletben csak egy gyökös kifejezés szerepel: Innen a gyökös tag újbóli különválasztásával, újabb négyzetreemeléssel gyökmentes egyenletet nyerünk, amelyből rendezéssel:
, , helyére , , -et írva a jobb oldali kifejezés önmagába megy át, ennélfogva a (2) és (3)-ból hasonló eljárással képezhető egyenletek röviden így írhatók:
Ezek szerint (4), (5) és (6) bal oldalai is egyenlők; az ebből adódó
kifejezéseket (4)-be helyettesítve egyismeretlenes, csak -es és -es tagot tartalmazó egyenletet kapunk, végül abból -val való osztással és kiemeléssel: | | (9) |
Négyzetreemeléseinkkel mindig következményére, de nem ekvivalens következményére tértünk át az éppen előttünk volt egyenletnek; így eredeti egyenletrendszerünk bármely megoldásában csak a (9)-et kielégítő érték lehet, viszont (9) gyökei nem feltétlenül tartoznak bele, rendszerünk valamely megoldásába. Mindjárt a kétszeres gyökét is el kell vetnünk (9)-nek, mert ebből (7) és (8) folytán , így pedig (1)‐(3) gyökjelei alatt negatív számok állnak. (9)-nek szögletes zárójelben levő tényezőjéből is csak a pozitív gyököt vehetjük figyelembe, így a negyedfokú egyenletnek számunkra legfeljebb egy gyöke jöhet szóba: | | Az első nevezőbeli kifejezést -vel jelölve (7) és(8)alapján, vagy az eddigihez hasonló önálló eljárással azt kapjuk, hogy rendszerünk megoldása csak a következő lehet: A valós számokban való megoldhatóságnak szükséges feltétele, hogy az kitevőjű hatvány alapja pozitív legyen: | | (11) | ha ez teljesül, akkor , , mindegyikére egyetlen pozitív értéket kapunk. Hogy ezek az eredeti rendszert kielégítik-e, ennek behelyettesítéssel való ellenőrzése bonyolult számítás lenne. Ezt megkerülhetjük avval, hogy feladatunknak geometriai jelentést tulajdonítunk, egyenleteink valamennyi tagját egy‐egy szakasznak tekintjük. Tegyük fel, hogy a (10) számhármas megoldása rendszerünknek. Ekkor (1)-nek két, a Pythagoras‐tételre emlékeztető gyökös kifejezése annak a két derékszögű háromszögnek ,,második'' befogóját jelenti, amelyek mindegyikének ,,első'' befogója az ismert szakasz, átfogóik pedig az , ill. ismeretlenek. Mármost , mint a második befogók összege, úgy kaphat jelentést, ha a két háromszöget befogóikkal úgy toljuk össze, hogy a második befogók egymás meghosszabbításába essenek, éspedig ekkor a két derékszögű háromszög által lefedett egyetlen háromszögnek ,,harmadik'' oldala (az első kettő és ), pedig az alaphoz tartozó magassága. Ebben a háromszögben az oldal két végpontjában a két derékszögű háromszögnek egy‐egy hegyes szöge fekszik, vagy pedig egyik végpontjában derékszöge, ha ti. vagy , amikor a megfelelő derékszögű háromszög egyenesszakasszá fajul el; mindkét derékszögű háromszög azonban nem fajulhat el, mert különben a már kizárt esetre jutnánk. ‐ Ugyancsak az , , oldalakkal képezett háromszögre vezetnek (2) és (3) is azzal a további megállapítással, hogy az , ill. oldalhoz tartozó magasság , ill. . Ezek szerint , , csak annak a nem tompaszögű háromszögnek az oldal‐mértékszámai lehetnek, amelyben a magasságszakaszok hossza , , . Hogy létezik-e ez a háromszög, és ha igen, akkor nem tompaszögű-e, erre a kérdésre a terület legrégebben ismert képleteinek felhasználásával válaszolhatunk, amelyben az oldalak és a megfelelő magasságok együtt szerepelnek. Minthogy azért | | (12) | vagyis az , , oldal‐mértékszámok arányosak a megfelelő magasságok reciprok értékével, ennélfogva az , , oldalakkal meghatározott háromszög hasonló ahhoz, amelyet az , , hosszúságú szakaszok határoznak meg, így pedig a kérdéses (az előbbi) háromszög akkor és csak akkor létezik, ill. akkor és csak akkor nem tompaszögű, amikor az utóbbi. Hogy a magasság‐mértékszámok reciprok értékével mint szakaszokkal lehessen háromszöget szerkeszteni, ehhez szükséges és elegendő, hogy teljesüljenek a ,,háromszög‐egyenlőtlenségek'': | | (13) | ahhoz pedig, hogy ez a háromszög ne legyen tompaszögű, szükséges és elegendő, hogy teljesüljenek azok az egyenlőtlenségek, amelyek a koszinusz‐tétel révén biztosítják a szögek koszínuszának, ill. a , , kifejezések számlálójának nemnegatív voltát: | | (14) | Ámde ‐ pozitív , , esetén ‐ a (14) egyenlőtlenségek teljesülése esetén a megfelelő (13) alatti is teljesül; ugyanis pl. | | és ebből eszerint mondhatjuk, hogy rendszerünk megoldhatóságának szükséges és elegendő feltételét a (14) egyenlőtlenségek fejezik ki.
Megjegyzések. A (10) és (12) kifejezések összehasonlításából adódik, hogy , eszerint egy háromszög területe a magasságokból a (11) képlettel számítható. Több dolgozat is felhasználta azt a szerkezeti hasonlóságot, amely és a Heron‐képletnek a kizárólag az oldalakat tartalmazó | | alakja között fennáll (itt , , , szokás szerint, az oldalakat jelenti). Így ‐ mint többen megállapították ‐ a (11) követelés azt fejezi ki, hogy , , -ből mint oldalakból lehessen háromszöget szerkeszteni. Ez azonban a megoldhatóságnak csupán szükséges, de nem elegendő feltétele. A dolgozatok figyelmen kívül hagyták, hogy a négyzetgyökös kifejezések értéke nem lehet negatív, nem vizsgálták a háromszög ,,tompaszögmentességének'' feltételét.
|
|