Feladat: 489. matematika gyakorlat Korcsoport: 14-15 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Hajna János 
Füzet: 1958/december, 146 - 147. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Természetes számok, Tizes alapú számrendszer, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1958/április: 489. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás: Írjuk az adott A kifejezést n különbség összege helyett egyetlen különbségként:

A=n10n-(10n-1+10n-2+...+102+101+100).
A kivonandó az az n-jegyű szám, amelynek minden jegye 1. Ez kisebb, mint 10n, tehát ha levonjuk 10n-ből, az adódó különbséget hozzá kell adni a kisebbítendőből még megmaradó (n-1)10n-hez, úgy kaphatjuk meg A-t. Le kell tehát vonnunk 10n-ből, vagyis az egy 1-esből és utána n darab 0-ból álló számból az n darab 1-esből álló számot:
 

n+1nn-1n-2...32110n10n-110n-210n-3...102101100‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐  1000...000111...111
 


(A szaggatott vonal fölött az oszlopok jobbról számított sorszámát és a helyi értéket írtuk ki.)
Mármost ‐ a kivonást a szokott módon végezve ‐ a 100=1 helyi értékű oszlopban 9 kell a kivonandó 1-nek a legközelebbi nagyobb, 0-ra végződő számig, a 10-ig való kipótlásához, vagyis különbségünkben és A-ban is az egyesek helyén valóban 9 áll; a 101, 102, ..., 10n-1 helyi értékű oszlopok mindegyikébe a közvetlen utána álló oszlopból 1‐1 ,,maradékot'' viszünk át, így mindezekben 1+1=2-t kell 10-re kiegészítenünk, ehhez pedig valóban 8 egység szükséges, ilyen oszlop mind különbségünkben, mind A-ban n-1 számú van; végül kivonásunk 10n helyi értékű oszlopa üres marad, mert az áthozott 1 maradéknak a kisebbítendőbeli 1-re való kipótlásához 0 egység kell, erre a helyre lép A-ban a kivonandóból megmaradt n-1 számú 10n helyi értékű egység. Ezzel bizonyításunkat befejeztük.
 

Hajna János (Pécs, Széchenyi I. g. II. o. t.)
 

II. megoldás: Az adott n tagú összeg minden tagja pontosan n-jegyű, mert kisebb 10n-nél, a legkisebb n+1 jegyű számnál, és nagyobb 10n-1-nél, a legkisebb n-jegyűnél. Minthogy k=0,1,2,...,n-1 esetén
10n-10k=(10n-k-1)10k=9192...9n-k0102...0k,
szóban: az egymás utáni tagok 1, 2, ..., n-1, n számú 9-es jeggyel kezdődnek és ezek után n-1, n-2, ..., 1, 0 számú 0 jegy áll. Eszerint az összeadandókat a szokott módon egymás alá írva a 10n-1, 10n-2, ..., 101, 100 helyi értékű oszlopban alulról fölfelé n, n-1, ..., 2, 1 számú 9-es áll, a többi helyeken a 0 jegy. Ezen oszlopok jegyeinek összege rendre
9n,9(n-1),...,36,27,18,9,
eszerint az összeadást a szokott módon végezve A-nak 100 és 101 helyi értékű jegye valóban 9, ill. 8, a 101 helyi értékű oszlop 1-es maradékával a 102 jegy 1+27=28-ból ugyancsak 8, az innen adódó 2 maradékkal a 103 jegy 2+36=38-ból ismét 8 és a maradék 3. Eddig minden oszlop átviendő maradéka ugyanannyi, mint a helyi értékben a 10-es alap kitevője. Általában is, feltéve, hogy a 10k-1 helyi értékű oszlop maradéka k-1, evvel együtt a 10k oszlop összege
9(k+1)+k-1=10k+8,
és ebből 8 az A-nak 10k értékű jegye és a 10k+1 helyi értékű oszlopba maradékként k számú 10-est viszünk át. Ha végül a k+1-edik oszlop az első olyan, amelyben már nincsenek 9-esek, akkor k+1=n, így a k=n-1-es maradékot A-nak a 10k oszlopbeli 8-as jegye elé írjuk. Evvel bebizonyítottuk a feladat állítását.