A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Képzeljük a feladatot megoldottnak és állítsuk elő az -nek oldalegyenesén az eltérést (1. ábra). 1. ábra A csúcsot ill. körül -nek -n túli meghosszabbításába beforgatva , , és . Most már adataink alapján meghatározhatjuk a , , , pontok egymáshoz képest elfoglalt helyzetét, és ezekből -t: derékszög szárain -val kijelöljük és -t, -vel -n -t (-től felé, mert ) végül a egyenes és felezőmerőlegesének metszéseként -t. ‐ Minthogy , azért a szerkeszthetőség feltétele, hogy a szakasz belsejébe essék, azaz legyen, ilyenkor egy megoldás van.
Markács István (Pécs, Bányaipari t. II. o. t.) | II. megoldás: Az szakasz minden háromszögben annak a távolságnak a kétszeresét adja meg, amennyire az közepű beírt körnek a ill. oldalon levő ill. érintési pontja van a csúcstól. Ennek alapján tetszés szerinti adott esetén a szakasz és elhelyezése után a deltoid és vele a beírt kör megszerkeszthető, végül az ehhez és -ből húzható második érintők metszéspontja adja -t. Esetünkben , a deltoid négyzetté specializálódik és az érintőkör átmérőjét is megadja. A -ből húzható második érintő akkor és csak akkor metszi a egyenest -nek a -vel ugyanegy oldalán (egyetlen pontban), ha .
Szekeres Ottó (Pécs, Bányaipari t. I. o. t.) | III. megoldás: A Pythagoras-tétel szerint: Itt -ből , ennélfogva az egyetlen ismeretlen valamely mértani közép szerkesztési eljárással egyenesszakaszként megszerkeszthető, és folytatólag a hiányzó oldalak is: | | 2. ábra A 2. ábra kezdő lépései egyeznek az 1. ábráéival; a -re -ben állított merőleges -n a szakasz végpontját metszi ki, végül felezőpontjában -t kapjuk, mert (vagy ).
Török András (Nagykőrös, Arany J. g. I. o. t.) | IV. megoldás: Küszöböljük ki az egyenletből Pythagoras tételével -t: . Innen négyzetreemelés és rendezés után a oldalra adódó kifejezés negyedik arányosként szerkeszthető meg.
Dudás József (Bp. XIII., Bolyai J. g. II. o. t.) |
|
|