Feladat: 485. matematika gyakorlat Korcsoport: 14-15 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Biborka T. ,  Biró G. ,  Bleyer A. ,  Bollobás B. ,  Bornes Klára ,  Budai M. ,  Budai Zsuzsanna ,  Bürger N. ,  Csikor F. ,  Czékus L. ,  Doromby Annamária ,  Dömötör Gy. ,  Fejes L. ,  Fekete J. ,  Flanek L. ,  Fritz J. ,  Grüner Gy. ,  Hansághy T. ,  Horváth Z. ,  Jahn A. ,  Kátai Sz. ,  Kovács B. ,  Krámli A. ,  Kugler Emese ,  Máté Zs. ,  Máthé Cs. ,  Mezey F. ,  Muszély Gy. ,  Müller M. ,  Nováky A. ,  Pál G. ,  Posch Margit ,  Raisz Klára ,  Reischl T. ,  Rohrböck Krisztina ,  Sylvester Á. ,  Szőke A. ,  Szőllős T. ,  Tanner Éva ,  Tihanyi A. ,  Timár P. ,  Zánkai D. 
Füzet: 1959/április, 97 - 100. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Eltolás, Háromszögek szerkesztése, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1958/március: 485. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

 
1. ábra
 

I. megoldás: Legyenek az adott egyenes és a pontok e, P, Q. Ezek a keresett ABC háromszöggel szemben négy elhelyezési követelményt támasztanak: B és C-nek e-re, AB és AC-nek P, ill. Q-ra kell illeszkednie. Ezek a követelmények egyrészt pótolják azt a hiányt, hogy a szükséges három (független) alkotórésszel szemben itt csak kettő van előírva, másrészt a háromszög helyzetét is meghatározzák.
Tegyük fel egyelőre, hogy P és Q az e-nek ugyanazon partján van. Képzeljük a feladatot megoldottnak, és legyen egy a követelményeknek megfelelő háromszög ABC, amelyben BC=a, BAC=α (1. ábra). Hogy a méret- és helyzetkövetelményeket kapcsolatba hozzuk, toljuk el a BC szakasz B végpontját P-be, és legyen ekkor C új helyzete P', vagyis PP'e és PP'=a. A PBCP' négyszög paralelogramma, ezért CP'BP, és így az AB és AC, másképpen a BP és CQ egyenesek közti a szög C-ben is előállt CP' és CQ között. Ennélfogva a P'Q szakaszt C-ből α szög alatt látjuk.
Ezek alapján a szerkesztés a következő: a P-n át e-vel párhuzamosan húzott e1-re P-től felmérjük az a szakaszt, és megszerkesztjük azt a k1, k2 körív-párt, amelynek pontjaiból P'Q látószöge α. k1, k2-nek minden az e-vel közös pontja egy megoldást ad C-re, ebből a CP'PB paralelogramma negyedik csúcsaként kapjuk meg B-t, végül CQ és BP metszéspontjaként A-t.
Valóban, így AB és AC átmegy P-n, ill. Q-n, BC=PP'=a, és BAC=α, mert ABCP, és így BAC=P'CQ=α, mert váltószögek.
Az 1. ábrán a k1, k2 ívpárnak e-vel 4 közös pontja van: C, C1, C2, C3. Az utóbbi kettő az e-nek P, Q-val ellentett partján fekvő ABC háromszöget ad: 1. P-n és Q-n e háromszögek megfelelő oldalszakasza nem megy át, csak az oldalegyenes. Hasonlóan a C1-gyel adódó A1B1C1 háromszögnek A1B1 oldala átmegy P-n, A1C1-nek viszont csak a meghosszabbítása megy át Q-n. Csak ilyen megoldás várható akkor is, ha P és Q az e-nek ellentétes partjain feküsznek.
Hogy A3B3C3 (és hasonlóan A2B2C2) is megfelelő megoldás, ennek bizonyítása csak a szögek közti egyenlőség indokolásában tér el a fentitől: ezek most egyállású szögek.
 
 
2. ábra
 
Megvizsgáljuk azt a helyzetet is, ha e szétválasztja a P, Q pontokat (2. ábra). Előbbi elemzésünk csak annyiban módosul, hogy P'Q-t C-ből nem α, hanem 180-α szög alatt látjuk, a szerkesztésben k1, k2-n az ennek megfelelő látószög-körívpár értendő. Az így szerkesztett ABC háromszögekben a CP' és CQ félegyenesek egyike megegyező, másika ellentett irányú az AB, ill. AC félegyenessel, ennélfogva BAC=180-P'CQ=α.
A k1, k2 körív-pár és e közös pontjainak száma legfeljebb 4. Másrészt P' szerkesztésére, P-nek a-val való eltolására e irányában, két lehetőség van (a 2. ábrán P'', a P''-ből előállított B3C3 szakasz betűzési iránya ezért ellentett BC-ével), így a megoldások száma legfeljebb 8. (De lehet, hogy egy megoldás sincs.) Ha e szétválasztja P-t és Q-t, akkor a P' és P''-höz tartozó ívpárok mindegyikének pontosan egy pontja van e-n, ilyenkor a megoldások száma pontosan 4.
Ha P' egybeesik Q-val, akkor a fenti eljárás nem használható, a körívek ponttá zsugorodnak össze. Ilyenkor csak a P' révén adódó megoldásokról lehet szó.
Ha a pontok egyike, pl. P az e-n van, akkor ez a B csúcs, a P' megadja C-t, Q-t pedig CQ-ból a vele α szöget bezáró két iránnyal B-n át húzott párhuzamosok metszhetik ki; azonban megvizsgálandó, hogy az A-nál létrejött ‐ belső és külső ‐ szögek közül valóban a belső egyenlő-e α-val. ‐ Ha végül P és Q mindegyike e-n van, akkor PQ=a esetén végtelen sok megoldás van, PQa esetén pedig nincs megoldás.
 

Megjegyzések. 1. A helyzeti és méretadatokat néhány dolgozat a PQ szakasznak BQ'-be való eltolása útján hozta kapcsolatba (3. ábra).
 
 
3. ábra
 

Ekkor CQ'-t Q-ból α, ill. 180-α szögben látjuk. Bár így az adott helyzetű szakaszt ismeretlen helyzetbe toltuk át, némi többletmunkával megoldáshoz juthatunk a fentivel lényegében azonos gondolatmenettel. Ugyanis e-nek tetszés szerinti B* pontjából, mint B-nek eltolt megfelelőjéből kiindulva megszerkeszthetjük ábránknak egy az e mentén eltolt megfelelőjét, majd ezt a ,,csillagos'' alakzatot Q*-nál fogva Q-ba ,,visszatolva'' megkapjuk a megoldást. Az ábrán e1, C, Q' alkalmas középpontra nézve tükrös párja az előbbi e, Q, P'-nek.
2. Az 1. ábrán vázolt három megoldás nem egybevágó; a helyzetkövetelmények e tekintetben természetesen nem pótolják a hiányzó méret-adatot.
3. A legtöbb dolgozat szerint a megoldások száma legfeljebb 2, ritkán 4. A hiány persze nem azon múlik, hogy az adott pontpár minden ábrában e-nek ugyanegy oldalán van ‐ bár a másik lehetőséget csak szórványosan említik ‐, hiszen ilyenkor csak 4 megoldás van. Hanem azon, hogy legtöbben a k1, k2 ívekből és P' két lehetséges helyzetéből csak egyet-egyet vesznek figyelembe. ‐ Egy dolgozat szerint P és Q közül az ,,e-hez közelebbin'' át húzott párhuzamosra a ,,másik pont felé'' mérjük fel a-t. Egy másik C-t Q-ba tolva ,,az előbbi megoldás szimmetrikusát'' kapja. Néhányan kizárják a PQe és a PQe lehetőségeket, ami hiba ugyan, mégis némi körültekintésre mutat. Van, aki szerint a<PQ esetén nincs megoldás.
Mindezek (és más hibák) szerint igen elterjedt az a többnyire nem is tudatos felfogás, hogy egy ábráról mindent le lehet olvasni. Persze az a felfogás is lehet túlzás, hogy több ábrát rajzoljunk, mert egyetlen ábra néha inkább félrevezet, mint tájékoztat. Olyankor azonban mindenesetre célszerű több különböző felvételből kiindulva végigjárni a meggondolást, ha ‐ mint itt is ‐ nemcsak alakról van szó, hanem helyzetről is.
Az alábbiakban ‐ helyszűke miatt ‐ egy más megoldás alapgondolatát mi is egyetlen ábrához kapcsolódva vázoljuk, ezt azonban tudatosan tesszük, és az összes megoldások megkeresését, valamint a diszkussziót az olvasóra bízzuk.
II. megoldás (vázlat): Keressük A helyzetét a mértani helyek módszerével. Az A csúcs azon két (teljes) kör egyikén van, amelynek pontjaiból PQ-t α, vagy 180-α szög alatt látjuk (α a látószög egyrészt olyankor, ha A a BP és CQ félegyenesek mindegyikén rajta van, másrészt olyankor, ha A egyiken sincs rajta ; különben 180-α a látószög). Az egyik ilyen k1 kör sugara legyen r1, középpontja a 4. ábrán O1. ─ Tekintsük másrészt az ABC háromszög k2 körülírt körét, ennek középpontja O2; k2-nek r2 sugarát és O2-nek e-től mért d távolságát a és α-ból megszerkeszthetjük.
 
 
4. ábra
 

k2 helyzetének megállapítása céljára megmutatjuk, hogy az AO1 és AO2 sugarak ϵ szöge egyenlő az e és PQ egyenesek R közös pontjánál keletkező szögek egyikével. Legyen T1 a k1-hez A-ban húzott érintőnek egy olyan pontja, amely AP-nek a Q-val ellentett partján van, és T2 a k2-höz A-ban húzott érintőnek Q-tól AB által elválasztott pontja. Ekkor T1AP=AQP=QCR+QRC, T2AP=T2AB=ABC=QCR, ezekkel valóban ϵ=O1AO2=T1AT2=T1AP-T2AP=QRC.
Most már r1, r2, és ϵ-ból megszerkeszthetjük az O1AO2 háromszög alakját. Az így megkapott O1O2-vel O1 körül k kört írva egy mértani helyet kapunk O2-re, egy másik ilyet pedig az e-től d távolságban húzott párhuzamos ad. O2 ismeretében elhelyezhetjük k2-t, ennek k1-gyel közös pontjaként megkapjuk A-t, majd AP és AQ révén B és C-t.
1Az ábra eddigi részleteinek áttekinthetősége érdekében az A3B3C3 háromszögnek A3-ba befutó oldalai csonkán vannak feltüntetve, ugyanígy A1-nél is ; a távol eső A2-t pedig nem tüntettük fel.