A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Legyen az egyenlő oldalú háromszög oldalhossza . A csúcshoz -nél közelebb eső pontok a körüli, sugarú körön belül (a körvonal konkáv oldalán) vannak, az és csúcstól -nél távolabb eső pontok pedig az , ill. körüli, sugarú , körökön kívül (a körvonalak konvex oldalán).
Ennélfogva -nek , ill. -vel való, , ill. -tól különböző metszéspontját , ill. -vel jelölve (l. az ábrát) a mindhárom követelménynek eleget tevő pontok az , ívekkel és az pontot nem tartalmazó ívvel határolt síkrész belsejét töltik ki. Az és szögek -osak, mert az és háromszögek egyenlő oldalúak, így a -nek átmérője. Ezért a mondott síkrész területét úgy kapjuk, hogy az átmérő fölötti félkör területéből levonjuk az ill. körnek az ill. húrja által lemetszett körszeletek területét. Ez utóbbiak egybevágók, mert sugaruk egyenlő, továbbá , ill. -ben mért látószögük -os, így területük a sugarú kör területe hatodrészének és a oldalú szabályos háromszög területének különbsége: Most már a kívánt síkrész területe: | |
Hild Erzsébet (Békéscsaba, Lorántffy Zsuzsanna lg. II. o. t.) | II. megoldás: A kör és átmérőinek, valamint és húrjainak megrajzolásával az I. megoldásban körülhatárolt terület öt részre esik szét. alapján az , ill. -vel lemetszett szeleteket , ill. körüli alkalmas irányú -os forgatás az előbb vizsgált , ill. szeletekbe viszi át és így a kérdéses síkrész területe annyi, mint az és szabályos háromszögeknek és az körcikknek együttes területe:
Pósch Margit (Bp. XIV., Teleki Blanka lg. II. o. t.) | Megjegyzés: A kérdéses síkrészt határoló körívek pontjai a követelmények közül legalább egynek nem tesznek eleget, ez azonban a terület mértékszámát nem befolyásolja.
|