Feladat: 465. matematika gyakorlat Korcsoport: 14-15 Nehézségi fok: könnyű
Megoldó(k):  Fejes László ,  Marton Katalin 
Füzet: 1958/október, 48 - 49. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Algebrai átalakítások, Oszthatósági feladatok, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1958/január: 465. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás: Legyen a két különböző páratlan szám a és (a+x), ahol a páratlan, x pedig, páros. Köbeik különbsége:

(a+x)3-a3=a3+3a2x+3ax2+x3-a3==3ax(a+x)+x3=x[3a(a+x)+x2].



Ez csak akkor osztható a két szám különbségének kétszeresével, 2x-szel, ha a szögletes zárójelen belüli rész osztható 2-vel. De 3a és (a+x) páratlanok, a szorzatuk is az, x2 páros. 3a(a+x)+x2 tehát páratlan.
A két szám köbének különbsége valóban nem osztható a két szám különbségével.
 

Fejes László (Makó, József A. g. II. o. t.)
 

II. megoldás: Elegendő azt igazolnunk, hogy két páratlan szám köbének különbségét a két szám különbségével osztva páratlan számot kapunk. Legyen a két páratlan szám a és b, akkor ismert oszthatósági tétel alapján
a3-b3a-b=(a-b)(a2+ab+b2)a-b=a2+ab+b2.

Mivel a és b páratlan, a2, ab és b2 is az, a három páratlan szám összege szintén páratlan.
Ezzel állításunkat igazoltuk.
 

Marton Katalin (Bp., VI., Varga Katalin lg. II. o. t.)
 

Megjegyzések: 1. A feladat ugyanezzel a gondolatmenettel általánosítható. Ha a, b és k páratlan, akkor ak-bk nem osztható 2(a-b)-vel, mert
ak-bka-b=ak-1+ak-2b+...+abk-2+bk-1
páratlan számú (k darab) páratlan szám összege, s így páratlan. ‐ Ha a és b közül az egyik páratlan, a másik páros, akkor ugyanez fennáll, hiszen a vizsgált hányadosban akkor páros számú (k-1 darab) páros és egy páratlan szám összege áll.
Ha a is, b is páros, akkor an-bn osztható 2n-1(a-b)-vel, mert az an-1+an-2b+...+abn-2+bn-1 minden tagja osztható 2n-1-nel.
2. Páros n-re nem igaz a tétel, hiszen a vizsgált összeg ekkor páros számú páratlan tagból áll, vagyis 2-vel osztható lesz.
3. A bizonyított állítást is megfogalmazhatjuk: ha két egész szám közül legalább az egyik páratlan, akkor páratlan kitevőjű hatványaik különbsége 2-nek legfeljebb annyiadik hatványával osztható, ahányadikkal az alapok különbsége.