Feladat: 455. matematika gyakorlat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bollobás Béla ,  Wittmann Endre 
Füzet: 1958/szeptember, 15 - 17. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Determinánsok, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1957/november: 455. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás: Tudjuk, hogy egy determináns értéke nem változik meg, ha egyik sorához hozzáadunk egy másik sort vagy ennek többszörösét (lásd pl. Középisk. Mat. Lapok XV. (1957) 3‐4. sz. 81. o.). Adjuk a kiszámítandó D determináns negyedik, harmadik, második sorához rendre a felettük levő sor (-1)-szeresét, így az egymás alatti azonos tagok helyére 0 kerül:

D=|a1b1c1d10b2-b1c2-c1d2-d100c3-c2d3-d2000d4-d3   |

Ha egy determinánsban a főátlóban álló elemek alatt álló minden elem 0, akkor a determináns értéke a főátlóban álló elemek szorzata (K. M. L. XV. 3‐4. sz. 80. o.), így determinánsunk értéke
D=a1(b2-b1)(c3-c2)(d4-d3).

Bollobás Béla (Bp. V., Apáczai Csere g. I. o. t.)

 

II. megoldás: Fejtsük ki a determinánst első sora szerint (l. lapunk előbbiekben is említett számát, 48. o.):
b2c2d2a1c2d2a1b2d2a1b2c2D=a1b2c3d3-b1a1c3d3+c1a1b2d3-d1a1b2c3b2c3d4a1c3d4a1b2d4a1b2c3.

A két utolsó tag értéke 0, mert a bennük szereplő determinánsok két-két oszlopa arányos (l. az említett számban a 80. o.).
Az első tagban szereplő determináns első oszlopából b2-t, a második determináns első oszlopából a1-et emelhetünk ki, ekkor a két tag determináns szorzója megegyezik. Ezt és a1-et kiemelve, és a determinánst első sora szerint ismét kifejtve, majd az első sorok szerint kifejtve:
D=a1(b2-b1)|1c2d21c3d31c3d4|=a1(b2-b1)(|c3c3d3d4|-c2|11d3d4|+d2|11c3c3|)==a1(b2-b1)(|c3c3d3d4|-c2|11d3d4|),


mert a zárójelben levő harmadik tag ismét 0. Így újabb kiemelések és összevonások után:
D=a1(b2-b1)(c3-c2)|11d3d4|=a1(b2-b1)(c3-c2)(d4-d3).

Wittmann Endre (Veszprém, Lovassy g. I. o. t.)

 

Megjegyzés: Az I. megoldás gondolatmenetén láthatjuk, hogy pontosan ugyanígy számíthatjuk ki egy olyan n-edrendű determináns értékét is, amelynek az utolsó sora az előtte levőtől legfeljebb csak az utolsó elemben különbözik, és tovább fölfelé haladva minden sor az előtte levőtől eggyel-eggyel több elemmel térhet el.