A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük az oldalainak felezőpontjait , , -gyel (l. az ábrát).
A felezőpontok által alkotott hasonló az eredeti háromszöghöz, megfelelő oldalaik párhuzamosak és arányuk . A , és háromszögek súlypontjai rendre a , , szakaszoknak a -től a távolság -ára levő pontok. Ebből következik, hogy a három súlypont által meghatározott háromszög az háromszögnek a hasonlósági pontra vonatkoztatott arányú kicsinyítésével keletkezik, azaz (az eredetivel összehasonlítva) a súlypontok alkotta háromszög és az háromszög hasonlóak, megfelelő oldalaik párhuzamosak és arányuk . Ha az háromszög valamelyik oldalán van, akkor a , , háromszögek közül egy vagy kettő egyenesszakasszá fajul. Ha ilyen esetben a súlypontot a háromszög csúcsát a ,,szemközti oldal'' (= az valamelyik oldala) felezőpontjával összekötő szakasz harmadolópontjaként definiáljuk, állításunk szintén érvényes marad. Ezzel bizonyítottuk, hogy a szóbanforgó három súlypont által alkotott háromszög nagysága nem függ a helyzetétől, oldalai mindig párhuzamosak az oldalaival és annak egyharmadára való kicsinyítésével keletkeznek.
Bollobás Béla (Bp. V., Apáczai Csere g. I. o. t.) | Megjegyzések: A feladat ‐ változatlan bizonyítással ‐ általánosítható bármely sokszögre: ha a sokszög oldalainak végpontjait a ponttal összekötjük, a kapott háromszögek súlypontjai olyan sokszöget határoznak meg, amely hasonló az eredeti sokszög oldalfelező pontjai által alkotott sokszöghöz (megfelelő oldalaik párhuzamosak) és annak arányú kicsinyítésével keletkezik. A mozgatásával kapott súlypont-sokszögek tehát mind egybevágóak, sőt párhuzamos állásúak. Az alapsokszöghöz azonban ma már nem lesznek általában hasonlók. Átvihető a feladat állítása térben tetraéderre is. |