A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az ábrán megrajzoltuk az derékszögű háromszöget a derékszögű csúcsból húzott magassággal és a hegyesszögek szögfelezőivel.
A feladatban megadott arány egyaránt vonatkozhat a keletkező szögek közül és -re, és -re, és -re, és -re. a) Nézzük azt az esetet, amikor . (Feltehetjük, hogy , mert a fordított egyenlőtlenségnek a háromszögben a két hegyesszög felcserélése felel meg és ez nem vezet újabb háromszöghöz.) A keletkezett és derékszögű háromszögekben az szöget, pedig -et egészíti ki derékszögre. Így (mivel ). Ezt kell felosztani arányban. egyenlő részre szétosztva -re jut. Így vagyis b) Vonatkoztassuk a megadott arányt -re és -re. Ezek a szögek -et, illetőleg -et -ra egészítik ki, s így összegük Ebből az előbbi gondolatmenet szerint haladva adódik. c) Nézzük azt az esetet, amikor (az első szög hegyes, a második tompa). Ekkor a két szög különbsége | |
A -ot tehát részre kell osztanunk, ilyen egységből -re jut , de akkor . Ez pedig lehetetlen, hiszen hegyesszög. A és szögekre az arány tehát nem vonatkozhat, s ugyanúgy a és szögekre sem.
Fekete Jenő (Mosonmagyaróvár, Kossuth g. I. o. t.) | Megjegyzés: A feladat ugyanezzel a gondolatmenettel oldható meg, ha a szóbanforgó szögek aránya más megadott érték. |