A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük az és egyenesek metszéspontját -vel, az egyenesnek -től a megszerkesztendő körig terjedő szakaszát -szel (l. az 1. ábrát). 1. ábra A szelődarabok közti összefüggés értelmében fenn kell, hogy álljon: Rajzoljunk meg -n és -n át egy tetszőleges kört, célszerű pl. olyat, amelyiknek az átmérője . Ennek középpontját -vel összekötve a keletkező szelőnek a -től a segédkörig terjedő szakasza egyenlő a keresett távolsággal, mert ez kielégíti az (1) egyenletet, és annak csak egy pozitív megoldása van, hiszen a baloldal növekvő -szel állandóan nő. Az egyenesre fölmérve -től az távolságot, a megszerkesztendő körnek pontját kaptuk meg, amiből a kört meg tudjuk szerkeszteni. Mivel -et kétirányban mérhetjük föl, a feladatnak általában két megoldása lesz. Ha az párhuzamos -vel, a szerkesztés triviális és csak megoldás van (l. a 2. ábrát). 2. ábra ‐ Ha viszont kisebb, mint , akkor tetszés szerinti segédkört szerkesztünk -n és -n át, ebbe egy hosszúságú húrt és azt a kört, amelyik koncentrikus az első segédkörrel és a hosszúságú húrt érinti (3. ábra). 3. ábra A -ből a második segédkörhöz húzott érintőn a -től az első segédkörig terjedő szakasz ismét kielégíti az (1) egyenletet, s így ez a keresett távolság.
Bartha László (Balassagyarmat, Balassa g. II, o. t.) |
|