Feladat: 400. matematika gyakorlat Korcsoport: 14-15 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Elbert Á. ,  Endrődy T. ,  Jalsovszky Gy. ,  Katona Gy. ,  Kisvölcsey J. ,  Raisz Klára ,  Szathmáry G. ,  Tusnády G. ,  Varga F. 
Füzet: 1957/november, 117 - 118. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Irracionális számok és tulajdonságaik, Negyedfokú (és arra visszavezethető) egyenletek, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1957/február: 400. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A legegyszerűbb olyan egyenlet, amelynek gyöke 2+3

x-(2+3)=0,
de ennek együtthatói természetesen nem mind egész számok.
Vigyük az általános tagot a jobb oldalra, és emeljük mindkét oldalt négyzetre:
x2=2+26+3=5+26.

Az együtthatók még mindig nem megfelelők, de
x2-5=26
alakba írva, és mindkét oldalt négyzetre emelve
x4-10x2+25=24,
vagyis
x4-10x2+1=0(1)
egyenletben az együtthatók egész számok, és x=2+3 kielégíti az egyenletünket.
Megmutatjuk, hogy negyedfokúnál alacsonyabb fokú egyenlet nem tehet eleget feltételeinknek.
Elsőfokú egyenlet nem jöhet számításba, mert egész együtthatós elsőfokú egyenlet gyöke mindig racionális.
ax2+bx+c=0
másodfokú egyenlet esetén behelyettesítéskor 6 csak az x2-ben szerepel, és mivel a0, azért nem létezhetik olyan másodfokú egyenlet, melynek 2+3 gyöke volna.
A harmadfokú egyenlet általános alakja
ax3+bx2+cx+d=0.
Mivel x3=(2+3)3=22+63+92+33=112+93, azért 6 ismét csak a másodfokú tagban szerepel, tehát szükségképpen b=0. De akkor

112a+93a+2c+3c+d==2(11a+c)+3(9a+c)+d=0,


ami csak úgy állhat fenn, ha a=c=d=0.
Tehát az (1) alatti negyedfokú egyenlet a legalacsonyabb fokú, amely feltételeinknek eleget tesz.
 

Raisz Klára (Miskolc, Zrínyi I. lg. I. o. t.)