|
Feladat: |
400. matematika gyakorlat |
Korcsoport: 14-15 |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Elbert Á. , Endrődy T. , Jalsovszky Gy. , Katona Gy. , Kisvölcsey J. , Raisz Klára , Szathmáry G. , Tusnády G. , Varga F. |
Füzet: |
1957/november,
117 - 118. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Irracionális számok és tulajdonságaik, Negyedfokú (és arra visszavezethető) egyenletek, Gyakorlat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1957/február: 400. matematika gyakorlat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A legegyszerűbb olyan egyenlet, amelynek gyöke de ennek együtthatói természetesen nem mind egész számok. Vigyük az általános tagot a jobb oldalra, és emeljük mindkét oldalt négyzetre: Az együtthatók még mindig nem megfelelők, de alakba írva, és mindkét oldalt négyzetre emelve vagyis egyenletben az együtthatók egész számok, és kielégíti az egyenletünket. Megmutatjuk, hogy negyedfokúnál alacsonyabb fokú egyenlet nem tehet eleget feltételeinknek. Elsőfokú egyenlet nem jöhet számításba, mert egész együtthatós elsőfokú egyenlet gyöke mindig racionális. másodfokú egyenlet esetén behelyettesítéskor csak az -ben szerepel, és mivel , azért nem létezhetik olyan másodfokú egyenlet, melynek gyöke volna. A harmadfokú egyenlet általános alakja Mivel , azért ismét csak a másodfokú tagban szerepel, tehát szükségképpen . De akkor
ami csak úgy állhat fenn, ha . Tehát az (1) alatti negyedfokú egyenlet a legalacsonyabb fokú, amely feltételeinknek eleget tesz.
Raisz Klára (Miskolc, Zrínyi I. lg. I. o. t.) |
|
|