A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Jelöljük az oldalakat , , , -vel, a kerületet -val, az átlókat , betűvel (1. ábra). 1. ábra Az átló a négyszöget két háromszögre bontja. Mindegyikre felírjuk a háromszög oldalaira ismert egyenlőtlenséget: Ezek összegezése adja | | (1) | Hasonló módon az átló által létesített két háromszögből (1) és (2) összege Tekintsük most azt a négy háromszöget, amelyre a két átló a négyszöget bontja. Ennek a négy háromszögnek oldalai között szerepelnek az átlók részei: és , illetve és . Erre a négy háromszögre is írjuk fel a háromszög oldalaira vonatkozó egyenlőséget.
amelyeknek összegezése adja | | vagyis (I) és (II) így is írható ami bizonyítandó, volt.
Kovács Margit (Szombathely, Savaria g. I. o. t.) |
II. megoldás: A kerületű négyszög oldalfelező pontjait rendre összekötve nyerjük az paralelogrammát (2. ábra), amelynek oldalai az , ill. átlók fele, tehát kerülete az átlók összege: . 2. ábra E paralelogramma oldalai metszik az négyszög átlóit az , , , pontokban. Az négyszög nem más, mint az négyszögnek, az átlók metszéspontjára, mint hasonlósági centrumra vonatkozó arányú kicsinyítése, és így kerülete . Mivel konvex idomba írt konvex idom kerülete mindig kisebb az eredetinél, azért amit bizonyítani kellett.
Brodszky Ildikó (Bp. VIII., Ságvári lg. II. o. t.) |
|