|
Feladat: |
330. matematika gyakorlat |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Ágh J. , Almási L. , Bartha L. , Bencsik P. , Böröcz Sz. , Dániel G. , Donauer B. , Endrődy Tamás , Feledi Mária , Gaál T. , Gereben Ildikó , Glattfelder Gy. , Goldperger István , Havass M. , Holik Katalin , Joó I. , Kanyó Z. , Kecskés Z. , Kiss M. , Kisvölcsey J. , Kolonits F. , Komlósi F. , Kovács B. , Kristóf L. , Leibnik P. , Losonczy L. , Macskásy Enikő , Majoros K. , Máté L. , Meskó A. , Pakuts J. , Patkó M. , Péterfia Gyöngyi , Pödör B. , Sárközy A. , Sikabonyi Gy. , Simon L. , Szabó G. , Szalay Zs. , Szántó P. , Szatmári G. , Szebeni A. , Szekér A. , Tamás Gy. , Tatai Péter , Tóth Margit , Tóth Zsuzsanna , Trón T. , Újváry-Menyhárt Zoltán , Vannay A. , Veress P. |
Füzet: |
1956/november,
112 - 114. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Merőleges affinitás, Beírt kör, Hozzáírt körök, Diszkusszió, Háromszögek szerkesztése, Körérintési szerkesztések, Ellipszis, mint kúpszelet, Gyakorlat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1956/február: 330. matematika gyakorlat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Képzeljük a feladatot megoldottnak és rajzoljuk meg az háromszög beírt és a oldalhoz hozzáírt körét. Lásd az 1. ábrát, amely egyben a betűzést is mutatja. 1. ábra Ismeretes, hogy a csúcstól , ill. érintési pontok , ill. távolságnyira vannak, hol a félkerület. Az adatokból , és (feltéve, hogy ) közvetlenül megszerkeszthető. Már csak megszerkesztésére van szükségünk. Ismeretes, hagy a háromszög kétszeres területe | | és így negyedik arányosként adódik. (Tehát mindig .) A szerkesztés menete tehát: Felveszünk egy -ből kiinduló félegyenest, amelyre rámérjük a és távolságokat. -re -ben emelt merőlegesre rámérjük a megszerkesztett szakaszt. A -ben -re emelt merőleges, és a egyenes metszéspontja . Megrajzolva és körül az érintő köröket, e két kör másik közös külső érintője lesz a oldal hordozója, és egyik belső érintője a oldal hordozója. (A másik belső érintő a tengelyre szimmetrikus megoldáshoz vezet.) A megoldhatóság feltétele (-n kívül), hogy a megszerkesztett két érintő-kör ne messe egymást két különböző pontban, mert utóbbi esetben nincs közös belső érintő. Ha a két kör érintkezik, akkor egyenlő szárú háromszöghöz jutunk .
Goldperger István (Balassagyarmat, Balassa g. I. o. t.) | II. megoldás: A hozzáírt kör felhasználása nélkül is célhoz érünk, ha a derékszögű háromszög megszerkesztése után a beírt körhöz megszerkesztjük a -ből másik érintőt, azután körül sugárral kört rajzolunk (mint láttuk ). A két kör bármelyik közös külső érintője metszi ki a száraiból az és csúcspontokat (1. ábra). A megoldhatóság feltétele, hogy , vagyis | | (1) |
De | | mely értékeket (1)-be helyettesítve, nyerjük, hogy | |
Endrődy Tamás (Bp., III., Árpád g. I. o. t.) | III. megoldás: Induljunk ki az szakaszból. Mivel , azért a pontok mértani helye egy olyan ellipszis, amelynek fél nagytengelye , és a fél kistengelye | |
Másrészt a pontok mértani helye egy -vel párhuzamos egyenes távolságban (2. ábra). 2. ábra Ezen egyenes metszi ki az ellipszisből a keresett pontot. Egyenes és ellipszis metszéspontjának megszerkesztése legegyszerűbben úgy történik, hogy az egyenest átvisszük egy, az ellipszissel affin-rokonságban levő körrendszerbe, a körrendszerben megszerkesztett metszéspontokat azután visszavisszük az ellipszisrendszerbe. Jelen esetben a legcélszerűbb a kistengely fölé rajzolt kört tekinteni az ellipszis affin megfelelőjének. Ez esetben ugyanis a kistengely hordozója az affinitás tengelye, az affinitás iránya erre merőleges, a nagytengely végpontjának megfelelője a körön , és így az -nek affin megfelelője egybeesik -vel. Az metszi a kört -ben, az ebben húzott érintő metszi a érintőt -ben, és az tengely -ben. megfelelője az ellipszis rendszerben, a -n fekvő . A egyenes metszi ki -ből a keresett pontot.
Tatai Péter (Bp., XIV., I. István g. I. o. t.) |
|
|