Feladat: 135. matematika gyakorlat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Almási Z. ,  Bártfai P. ,  Beke Éva és Mária ,  Beke Gy. ,  Beleznay F. ,  Beliczky G. ,  Csiszár I. ,  Harza Tibor ,  Kálmán Gy. ,  Lackner Györgyi ,  Orosz Á. ,  Rázga Tamás ,  Székely T. ,  Szendrei I. ,  Szentai Endre ,  Zsombok Z. 
Füzet: 1954/január, 7 - 8. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyéb sokszögek hasonlósága, Érintősokszögek, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1953/május: 135. matematika gyakorlat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás: Jelöljük a megfelelő oldalpárok távolságát d-vel. (d pozitív vagy negatív, aszerint, amint a párhuzamosokat a sokszögön kívül, ill. belül húzzuk.) Tegyük fel, hogy a két sokszög hasonló, akkor ‐ az oldalak párhuzamossága miatt ‐ egyúttal hasonló helyzetűek is, tehát van hasonlósági pontjuk. Ha ennek távolsága az eredeti sokszög oldalaitól r1, r2, r3, ..., rn, akkor az új sokszög oldalaitól r1+d, r2+d, ..., rn+d. A hasonlósági pont tulajdonságaiból következik, hogy

r1+dr1=r2+dr2=...=rn+drn,
vagyis
r1=r2=...=rn=r.

Tehát az eredeti sokszöghöz találtunk egy olyan pontot, amely minden oldaltól egyenlő távolságra van, másszóval: a hasonlóság fennállásának szükséges feltétele, hogy az eredeti sokszög érintősokszög legyen.
De a feltétel elégséges is, mert hiszen az eredeti sokszöget a beírt kör középpontjából, mint hasonlósági centrumból, r+dr arányban nagyítva, ill. kicsinyítve, mindenkor megkaphatjuk a feltételeinknek megfelelő másik sokszöget.
 

Rázga Tamás (Bp., II., Rákóczi g. II. o. t.)

 

II. megoldás: A fenti kiindulást és jelöléseket megtartva, a feltételezett hasonlóságból következik, hogy a megfelelő csúcspontokat összekötő egyenesek egy ponton, a hasonlósági ponton mennek át. De a megfelelő csúcsokat összekötő egyenesek az adott sokszög szögfelezői, mert a második sokszög minden csúcspontja ‐ a sokszög keletkezésénél fogva ‐ egyenlő távolságra (d) van az eredeti sokszög két-két szomszédos oldalától. Az összes szögfelezők közös pontja azonban nem egyéb, mint a sokszögbe írt kör középpontja, vagyis az adott sokszög szükségképpen érintősokszög.
 

Harza Tibor (Székesfehérvár, József Attila g. I. o. t.)

 

Megjegyzés: Mindkét bizonyítás érvényes konkáv sokszögre is, csak ilyenkor a beírt kör a konkáv szög szárait meghosszabbításukban érinti.