A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Feltételezzük, hogy az adott két háromszögnek nincsenek párhuzamos oldalai. Az csúcspontjain át húzunk az , és oldalaival párhuzamos egyeneseket. Minden csúcsponton ilyen párhuzamos egyenes megy át: , , ; , , ; , , . Olyan háromszöget, amelynek egy-egy oldalán vannak az pontok (és nem a csúcspontokon) csak azok az , , hármasok alkotnak, amelynek indexei az , , elemeknek egy permutációja: , , ; , , ; , , ; , , ; , , ; , , . Tehát összesen háromszöget kapunk, amelyek mind hasonlók és hasonló fekvésűek az adott -höz. Mivel minden egyes iránnyal az , és csúcspontokon át húzott párhuzamos közül, mindig van szélső, mely nem metszi az háromszöget és van mindig középső, amely szükségképpen metszi a háromszöget, azért a szóban forgó egyenes közül mindig van és csakis metsző és pontosan nem metsző.
Ezen nem metsző egyenes eloszlása csúcspontok szerint csakis a következő háromféle lehet: , , (1. ábra), , , (2. ábra) és , , (3. ábra) és ennek megfelelően találunk a háromszög között , ill. olyan háromszöget, amelyek az -et területileg magába foglalják, vagyis amelyekben, az , , pontok kivétel nélkül egy-egy háromszög oldalon ‐ és nem a meghosszabbításon ‐ vannak. Tegyük fel, hogy ilyen háromszöget találunk: és (1. ábra). Ezekben a körüljárás iránya nyilván mindenkor egymással ellenkező. Ha a két háromszöget az -gel együtt a külső hasonlósági centrumból ill. belső hasonlósági középponton át -gé transzformáljuk, akkor az utóbbiban megkapjuk feladatunk megoldását: és . Tehát feladatunknak , vagy megoldása van, >>a háromszöget nem metsző<< egyenesnek fent említett -féle eloszlása szerint. Ha a keresett háromszög csúcspontjai az adott oldalainak meghosszabbításán is lehetnek, akkor, mint láttuk, megoldás van, amely szám csökkenhet aszerint, amint az körül írt háromszög közül valamelyik ponttá fajul.
Csiszár Imre (Bp. I., Petőfi g. I. o. t.) |
Kálmán György (Szolnok, Beloiannisz g. II. o. t.) |
|