|
Feladat: |
77. matematika gyakorlat |
Korcsoport: 14-15 |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Almási L. , Antal L. , Árkossy O. , Aujeszky G. , Bacsó N. , Bakó L. , Balázs M. , Balogh J. , Balogh Szabó L. , Bártfai P. , Bayer J. , Beke Éva és Mária , Beke Gy. , Beleznay F. , Beliczky G. , Benedikt Amália , Biczó G. , Biszterszky Sára , Bodó Sz. , Boros P. , Bp. XVI., Corvin Mátyás g. , Csál A. , Csiszár I. , Czili Gy. , Deseő Katalin , Dojcsák Anna , Dömötör I. , Esztergom, I. István g. , Fejes K. , Forgó G. , Frivaldszky J. , Fuchs T. , Gaganetz Sarolta , Gecse Klára , Gödény I. , Haász Anna , Harza T. , Hetényi I. , Hoschke Á. , Huj Klára , Huszka F. , Ivanyos A. , Jármay Erzsébet , Kálmán Gy. , Kamarás L. , Katona P. , Kecskeméti I. , Kelemen P. , Kertész Á. , Kiss P. , Kovács Anikó , Kovács István , Kovács Lajos , Kozma Vera , Krammer Györgyi , Kucsoray Éva , Könözsy Veronika , Lábos E. , Lászlóffy A. , Leszler A. , Ligeti B. , Makai I. , Markos Katalin , Mészáros L. , Morelli Klára , Morvay R. , Orlik P. , Orosz A. , Orosz Á. , Pallós J. , Pátkai Gy. , Pázmándy Gy. , Pintér L. , Quittner P. , Radnai F. , Rédly D. , Reischmann R. , Roboz Ágnes , S. Nagy I. , Schermann Mária , Simon Cs. , Spellenberg S. , Szabó E. , Szabó Emma , Szabó István , Szélba L. , Szendrei I. , Szerb Márta , Szlanka I. , Szombathely, Nagy Lajos g. , Takács J. , Takács T. , Tanyi T. , Tar Erzsébet , Tarlacz László , Tirczi Magdolna , Tisza Magdolna , Tiszaföldvár, ált. g. , Tolnai T. , Tóth J. , Uray L. , Vértes P. , Világhy T. , Vujkovich Sarolta , Weiling K. , Weisz Edit |
Füzet: |
1953/április,
120 - 122. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Elsőfokú (és arra visszavezethető) egyenletek, Egyenletek, Gyakorlat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1952/november: 77. matematika gyakorlat |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. a) A nevezők legkisebb közös többesével, 60-nal megszorozva az egyenlőség mindkét oldalát: ahonnan rendezés és összeadás után Lehetetlenség (vagy ellentmondás), ami azt jelenti, hogy nincsen olyan érték, amely követelményeinknek eleget tenne. (Ne mondjuk azt, hogy egyenlőtlenség, mert az félreérthető). b) 18-cal szorozva az egyenlőség mindkét oldalát: ahonnan rendezés és összevonás után amiből (Tehát ez egyenlet, amelynek egyetlen gyöke . Nem szabad azt mondani, hogy nincs megoldás, mert 0 éppen úgy lehet gyök, mint pl. vagy ) c) A baloldalt egyszerűbb alakra hozva: | | tehát egyenlőségünk | | vagyis ahonnan rendezés és összevonás után Azonosság, vagyis bármilyen értéke eleget tesz követelményeinknek. Helytelen azt mondanunk, hogy ,,a megoldás 0''. Azt se mondjuk, hogy ,,nincsen megoldás'', mert az eredeti egyenlőség minden értékére teljesül. Azt mondhatjuk: ,,határozott megoldás nincs''.
Tarlacz László (Szombathely, Nagy Lajos g. II. o. t) |
|
|