A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Először belátjuk, hogy bármely háromszög felbontható négy egyenlő szárú háromszögre. Az 1. ábra magassága a háromszöget két derékszögű háromszögre bontja. (Ilyen magasság nyilván mindig van.) A pontot az , illetve oldalak felezőpontjával összekötve négy egyenlő szárú háromszöget kapunk. Ezután megmutatjuk, hogy bármely háromszög felbontható öt egyenlő szárú háromszögre. Ha a háromszög nem szabályos, akkor van két különböző hosszúságú oldala, feltehető, hogy . Mérjük rá -t az -re, és legyen (2. ábra). A egyenlő szárú, és az első esetünk szerint az feldarabolható 4 egyenlő szárú háromszögre. A szabályos háromszög 5 egyenlő szárú háromszögre bontását a 3. ábrán láthatjuk, amely úgy készült, hogy legyen. Bebizonyítjuk még, hogy minden háromszög feldarabolható hat egyenlő szárú háromszögre. Ha a háromszög nem szabályos, akkor a 2. ábra szerint járunk el úgy, hogy az -et a második eset szerint 5 egyenlő számú háromszögre bontjuk. Ha a háromszög szabályos, a 4. ábra szerint daraboljuk fel. Tegyük fel ezután, hogy egy háromszöget egyenlő szárú háromszögre bontottunk fel. Ha ekkor az egyik egyenlő szárú háromszöget az első eset szerint 4 egyenlő szárú háromszögre bontjuk, akkor összesen (egyenlő szárú) háromszög lesz. Ezt az eljárást folytatva egyenlő szárú háromszögre darabolhatjuk a szóban forgó alakzatot, ahol tetszőleges természetes szám. Mivel vagy vagy alakban minden egész előáll, a feladatot megoldottuk.
Valkó Benedek (Fazekas M. Főv. Gyak. Gimn., III. o. t) |
|