A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Először megmutatjuk, hogy egy téglalapba írt háromszög területe legfeljebb a téglalap területének a fele. Az 1. ábrán az pontból merőlegest húzunk a téglalap oldalára. Ennek a merőlegesnek a két partján keletkezett akármelyik részháromszög területe legfeljebb akkora, mint az őt tartalmazó résztéglalap területének a fele, ezért . Ha az pontok közül legalább egy a téglalap belsejében van, akkor
1. ábra 2. ábra 3. ábra Osszuk fel ezután az egységnégyzetet egyik szemközti oldalpárjával párhuzamos egyenesekkel négy szélességű téglalapra (2. ábra). Mivel a négyzet belsejében 9 pont van, legalább az egyik oszlopban legalább 3 pont lesz. E három pont egyike sem eshet a téglalap hosszúságú oldalára, ezért a három pont olyan háromszöget alkot, amelynek területe (1) alapján -nál kisebb. Ha az elmondott felosztást a másik oldalpárral párhuzamos egyenesekkel végezzük ‐ a négyzetet így ,,sorokra'' bontjuk ‐ újra találhatunk egy olyan háromszöget, amelynek területe -nál kisebb. Ha az újabb háromszög nem azonos az előzővel, akkor a bizonyítással készen vagyunk. Hátra van még az az eset, amikor a kétféle felosztással ugyanazt a ponthármast választjuk ki. A 3. ábra ilyen esetet tüntet fel. Bebizonyítjuk, hogy ekkor bármely további pont az közül valamelyik kettővel -nál kisebb területű háromszöget alkot. Feltehető, hogy pl. a és félegyenesek meghatározta szögtartományban van (valamelyikkel egybe is eshet). Az négyszög területét a következőképpen becsüljük:
ezért . De akkor a vagy háromszögek valamelyikének a területe kisebb lesz -nál. Ezzel a feladat állítását bizonyítottuk.
|