A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az állítást szerinti teljes indukcióval bizonyítjuk. Ha , akkor kétféle összeg van: és , ezért az állítás igaz, sőt a kívánt helyett kétféle maradékot adtunk -vel osztva. Tegyük fel, hogy at állítás igaz -ra, ahol . Jelölje az -tagú összegeket . Az indukciós feltevés szerint ezek legalább -féle maradékot adnak -vel osztva. Tekintsük most a tagú összegeket, és csoportosítsuk őket értéke szerint. Ha , akkor éppen az összegeket kapjuk; amikor , akkor pedig az számokat. Ha teljes maradékrendszer modulo (azaz -vel osztva minden maradékot kiadnak), akkor készen vagyunk, hiszen a különböző maradékok száma . Feltehetjük tehát, hogy nem adnak ki minden maradékot -vel osztva. Azt állítjuk, hogy ekkor valamelyike olyan maradékot ad -vel osztva, amely maradékai között nem szerepel. Ebből az állítás már következik, mivel így a -tagú összegek legalább -gyel több féle maradékot adnak -vel osztva, mint a -tagúak. Tekintsük a számokat. Mivel nem osztható -vel, azért ezek -vel osztva mind különböző maradékot adnak (ha és ugyanazt a maradékot adja, akkor különbségük, osztható -vel, ami csak esetén lehetséges); így ez egy teljes maradékrendszer modulo . Ezen számok között biztosan szerepel olyan, amelynek -vel való osztási maradéka az -k maradékai között nem szerepel, hiszen feltételezésünk szerint az -k nem adnak ki minden lehetséges maradékot. Legyen az első ilyen szám az . Mivel a szerepel az -k között, nem lehet , azaz . A feltevés szerint maradéka előfordul az -k maradékai között, mondjuk ahol . Ekkor viszont , tehát maradéka nem szerepel az -k maradékai között. Ezzel az állítást igazoltuk.
Megjegyzések. 1. Ezzel a módszerrel valójában azt bizonyítottuk be, hogy esetén a maradékok száma legalább . 2. Ha és , akkor a különböző maradékok száma . |