Feladat: F.2935 Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Csörnyei Marianna ,  Futó Gábor ,  Marx Gábor 
Füzet: 1993/szeptember, 259 - 261. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Terület, felszín, Szélsőérték-feladatok differenciálszámítás nélkül, Síkbeli szimmetrikus alakzatok, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1992/december: F.2935

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Trapéz rombuszba írásán azt értjük, hogy a trapéz csúcsai a rombusz határán vannak. Ha a rombusz négyzet, akkor egyetlen maximális területű szimmetrikus trapéz írható bele, önmaga.

 
 

1. ábra
 

Az 1. ábrán a KLMN rombuszba beírt szimmetrikus trapézt rajzoltunk meg, ABCD, és tükröztük a trapézt a rombusz O középpontjára. Ha AB, illetve CD felezőpontja F, illetve G, akkor K,F,G', továbbá M,F',G egy egyenesen vannak, és
GFAB,G'F'A'B'.(1)
Tekintsük az ABD'C' trapéz A1B1 középvonalát. Ennek H felezőpontja illeszkedik a KF egyenesre, és a H pont felezi az FG' szakaszt is. Hasonlót mondhatunk az A'B'DC trapéz  C1D1 középvonalának J felezőpontjáról. Könnyen beláthatjuk, hogy
A1B1=C1D1=AB+CD2,(2)
továbbá HJ párhuzamos GF-fel, és így (1) szerint HJC1D1 és HJA1B1. Ezért A1B1C1D1 olyan téglalap, amelynek középpontja O. Azt is láthatjuk, hogy e téglalap és a trapéz magassága egyenlő, FG=HJ, ezért (2) miatt a területük is megegyezik.
Nézzük meg ezután, hogyan szerkeszthető adott rombuszba téglalap. Mivel a rombusz és a téglalap O középpontja megegyezik, ezért a téglalap csúcsai O -tól egyenlő távolságra vannak, így illeszkednek egy O középpontú körre. A 2. ábrán láthatjuk, hogyan szerkeszthetők ilyen téglalapok.
 
 

2. ábra
 

Az ábra A'1B'1C'1D'1 téglalapjánál az A'1C'1 átló nagyobb, mint a rombusz kisebbik átlója, a többi esetben legfeljebb akkora. Az előbbinél mindegyik rombuszoldalon egy-egy téglalap csúcs lesz, és ekkor e téglalap valamelyik két oldalával párhuzamos alapokkal rendelkező beírt szimmetrikus trapéz szimmetriatengelye az egyik rombuszátló.
 
 

3. ábra
 

A 3. ábra jelöléseit használva számítsuk ki a beírt trapéz oldalai által levágott háromszögek területeinek t összegét:

t=[x22+2(1-x)y2+(1-y)22]sinα=(x-y)2+12sinα. Ha t minimális, akkor a beírt trapéz területe maximális lesz. Ez pontosan akkor következik be, ha x=y. Ez azt jelenti, hogy végtelen sok ilyen típusú trapéz van, ezek területe a rombusz területének a fele.
 
 

4. ábra
 

A 2. ábra további téglalapjai olyanok, hogy két szemközti oldaluk a rombusz két szemközti oldalára illeszkedik. Ilyen esetet rajzoltunk meg a 4. ábrán, ahol a rombusz hegyesszöge 60-nál nagyobb. Az ilyen típusúak között maximális területű téglalap oldalait szaggatott vonallal rajzoltuk meg, vele egyenlő területű a KNPL beírt szimmetrikus trapéz, és ez a terület most nagyobb, mint a rombusz területének a fele. (Ha a rombusz hegyesszöge legfeljebb 60, akkor ez a terület legfeljebb a rombusz területének a fele.)
Olyan trapéz, mint a KNPL, négy van, hiszen a trapéz hosszabbik alapja a rombusz bármelyik oldalával egybeeshet, és két, velük egyenlő területű beírt téglalap létezik. A 4. ábra szerinti rombuszba tehát 6 maximális területű szimmetrikus trapéz írható.
Összefoglalva: Ha LKN60, akkor a rombuszba végtelen sok maximális területű szimmetrikus trapéz írható, és a maximális terület a rombusz területének a fele. Ha 60<LKN<90, akkor 6 maximális területű beírt szimmetrikus trapéz lesz (ezek területe nagyobb a rombusz félterületénél), végül ha a rombusz négyzet, akkor csak egy (saját maga).
 

Megjegyzés. A beírást általánosabban is értelmezhettük volna, éspedig úgy, hogy a trapéz minden csúcsa a rombusznak határpontja vagy belső pontja legyen. A feladat kérdésére adandó válasz azonban ekkor is ugyanaz lesz.