A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A feladat a) részének bizonyításához tegyük fel, hogy megoldás; eszerint Azt kell belátni, hogy is megoldás, azaz | | Elvégezve a kijelölt műveleteket, és rendezve: | | | | Elhagyva az egymással egyenlő tagokat a két oldalon, az egyenlőséghez jutunk, amely feltevésünk értelmében teljesül. Ezzel az a) állítást beláttuk. Lépéseink megfordíthatók, tehát a fentieken túl az is igaz, hogy ha () megoldás, akkor is megoldás. Behelyettesítéssel könnyen ellenőrizhető, hogy az számhármas megoldása az egyenletnek. Ebből konstruálunk végtelen sok, pozitív egészekből álló megoldást. Legyen esetén | | Az előbbiek alapján ezek megoldások. A számhármasok valóban pozitív egészekből állnak, mert pozitív egészek, másrészt ha pozitív egészek, akkor a definícióbeli összegek szerint is pozitív egészek. Látható, hogy minden -ra vagyis az sorozat szigorúan monoton nő. Ebből következik, hogy az hármasok mind különbözőek. Ezzel a feladat b) részét is igazoltuk.
Szeidl Ádám (Miskolc, Földes F. Gimn., II. o. t.)
Megjegyzések 1. Az számot az szám normájának nevezik a testben (ez a alakú számokból áll, ahol racionális). Az hozzárendelés pedig megfelel a -gyel való szorzásnak. Az állítás első fele tehát azt mondja ki, hogy ha normája , akkor normája is Be lehet bizonyítani, hogy a norma multiplikatív (azaz szorzat normája a tényezők normáinak szorzata). Ebből ‐ mivel normája is ‐, az állítás első fele azonnal következik.
2. A második részben konstruált megoldássorozat az együtthatóiból áll: | |
3. Ha a megoldásokat nem "visszafelé'' definiáltuk volna, hanem az eredeti irányban az | | rekurzióval, akkor lenne. Mivel ez és közé esik, az számok között egyaránt szerepelnie kellene pozitívnak és negatívnak is.
4. Bebizonyítjuk, hogy az egyenletnek minden egész megoldásához van olyan egész szám, amelyre Ehhez fel fogunk használni egy egyszerű azonosságot (ami valójában a norma definíciója). Legyen az egyik, az -től különböző komplex harmadik egységgyök. Ekkor
(Az azonosság a műveletek elvégzésével könnyen ellenőrizhető.) Tegyük fel, hogy megoldás, azaz normája Először is megmutatjuk, hogy pozitív. Valóban, alapján | | (2) | ami pozitív. Külön is kiemelendő, hogy
| | (3) |
Tegyük most fel, hogy olyan megoldás, amelyre nem alakú, azaz valamilyen -re | |
Ha ezt beszorozzuk -nel, olyan megoldást kapunk, amelyre | | (4) | Legyen , (3) és (4) alapján | | (5) |
Könnyű ellenőrizni, hogy
| | (6) |
Ebből következik, hogy amiből alapján | | hasonlóan | | amiből | | végül | | amiből | |
Azt kaptuk tehát, hogy , , és is csak 0 vagy 1 lehet. E nyolc lehetőség közül csak az , , illetve esetben kapunk megoldást, de ezekre nem teljesül a (4) feltétel. Ellentmondásra jutottunk, vagyis igazoltuk, hogy minden egész megoldásra alakú.
5. Az felírás egyértelmű, azaz ha , és , , egészek, akkor , , . Legyen , , ; ekkor és így az (1) azonosság alapján Megmutatjuk, hogy csak esetén teljesül. Tegyük fel, hogy nem mind . Legyen egy ilyen, (7)-nek eleget tevő számhármas, amelyre (ami pozitív) minimális. Mivel nyilván páros. Legyen ; ekkor | | amiből következik, hogy is páros; legyen Ezt behelyettesítve: | | Ebből következik, hogy is páros; legyen . Az számokra teljesül, hogy | | tehát az számhármas is ellenpélda; viszont ami ellentmond a minimalitás feltevésének. Ezzel a kívánt egyértelműséget is igazoltuk. |