Feladat: F.2859 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Álmos Attila ,  Csörnyei Marianna ,  Futó Gábor ,  Imreh Csanád ,  Komócsi Sándor ,  Lente Gábor ,  Molnár-Sáska Gábor ,  Párniczky Benedek ,  Perlaki Tamás ,  Pór Attila ,  Révész Ádám ,  Tóth Csaba ,  Újváry-Menyhárt Zoltán ,  Varga Emese 
Füzet: 1992/január, 17. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Konstruktív megoldási módszer, Terület, felszín, Térfogat, Tetraéderek, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1991/május: F.2859

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Legyen a V térfogatú, A felszínű tetraéder beírt gömbjének középpontja O. Az O pontot a csúcsokkal összekötve a tetraédert olyan gúlákra bontjuk, amelyek alaplapja a tetraéder egy-egy lapja, magassága pedig a beírt gömb r sugara. Ezeknek a gúláknak a térfogatát összeadva a tetraéder térfogatát kapjuk. Ezért V=Ar3. Vegyünk fel egy O-n átmenő tetszőleges síkot. Ez a sík a tetraédert egy V1, illetve V2 térfogatú részre vágja, legyen a V1 térfogatú testhez tartozó felszínrész A1, a másik A2. A szóban forgó sík az előbb említett gúlák némelyikét nem metszi, másokat pedig két O csúcsú gúlára vág szét, ezért

V1=A1r3  és  V2=A2r3.(1)
Az F. 2853. feladat megoldásában bebizonyítottuk, hogy a tetraéder két szemközti élének felezőpontján átmenő bármely sík felezi a tetraéder térfogatát. Tekintsük azt a síkot, amely két szemközti él felezőpontján és az O ponton megy át. Ez a sík felezi a tetraéder térfogatát azaz V1=V2, ezért (1)-ből A1=A2. Tehát létezik olyan sík, amely adott tetraédert két egyenlő felszínű és térfogatú részre vág szét.
 

Megjegyzések. 1. Abban a speciális helyzetben, ha az O pont ráesik egy szemben fekvő élpár felezőpontjait összekötő egyenesre, az említett sík határozatlan, mindegyik sík megfelelő; pl. az F. 2847. feladat egyenlő oldalú tetraéderében és a szabályos tetraéderben.
 

2. Többen a következőképpen írták le a feladat megoldását:
 

Az F. 2853. feladat megoldásakor bebizonyítottuk, hogy a tetraéder két szemközti élének felezőpontján átmenő sík felezi a tetraéder térfogatát. Tekintsünk egy ilyen S síkot. A résztest felszíne ‐ a metszetlap területe nélkül ‐ legyen A1(ϕ) illetve A2(ϕ), ahol ϕS-nek és egy rögzített síknak a hajlásszöge. Ha A1(ϕ)=A2(ϕ), akkor készen vagyunk. Tegyük fel ezután, hogy A1(ϕ)>A2(ϕ), azaz A1(ϕ)-A2(ϕ)>0. Forgassuk el S-et a tetraéder eme két szemközti élének felezőpontját összekötő egyenes körül 180-kal. Ekkor A1(ϕ+180)=A2(ϕ) és A2(ϕ+180)=A1(ϕ), hiszen az S sík 180-os forgatás után önmagába megy át. Ezért A1(ϕ+180)-A2(ϕ+180)=A2(ϕ)-A1(ϕ)<0. Feltéve hogy A1(ϕ)-A2(ϕ) folytonosan változott, Bolzano tétele szerint lesz a (0;180) intervallumban egy olyan ϕ0 szög, amelyre A1(ϕ0)-A2(ϕ0)=0, tehát A1(ϕ0)=A2(ϕ0). ‐ Ez megoldás is helyes, de csak vázlatosnak tekinthető. Az A1(ϕ) és A2(ϕ) felszínekre intuitíven feltételezett folytonosságot igazolni kellene.