|
Feladat: |
F.2859 |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Álmos Attila , Csörnyei Marianna , Futó Gábor , Imreh Csanád , Komócsi Sándor , Lente Gábor , Molnár-Sáska Gábor , Párniczky Benedek , Perlaki Tamás , Pór Attila , Révész Ádám , Tóth Csaba , Újváry-Menyhárt Zoltán , Varga Emese |
Füzet: |
1992/január,
17. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Konstruktív megoldási módszer, Terület, felszín, Térfogat, Tetraéderek, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1991/május: F.2859 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Legyen a térfogatú, felszínű tetraéder beírt gömbjének középpontja Az pontot a csúcsokkal összekötve a tetraédert olyan gúlákra bontjuk, amelyek alaplapja a tetraéder egy-egy lapja, magassága pedig a beírt gömb sugara. Ezeknek a gúláknak a térfogatát összeadva a tetraéder térfogatát kapjuk. Ezért Vegyünk fel egy -n átmenő tetszőleges síkot. Ez a sík a tetraédert egy , illetve térfogatú részre vágja, legyen a térfogatú testhez tartozó felszínrész a másik . A szóban forgó sík az előbb említett gúlák némelyikét nem metszi, másokat pedig két csúcsú gúlára vág szét, ezért Az F. 2853. feladat megoldásában bebizonyítottuk, hogy a tetraéder két szemközti élének felezőpontján átmenő bármely sík felezi a tetraéder térfogatát. Tekintsük azt a síkot, amely két szemközti él felezőpontján és az ponton megy át. Ez a sík felezi a tetraéder térfogatát azaz , ezért (1)-ből . Tehát létezik olyan sík, amely adott tetraédert két egyenlő felszínű és térfogatú részre vág szét. Megjegyzések. 1. Abban a speciális helyzetben, ha az pont ráesik egy szemben fekvő élpár felezőpontjait összekötő egyenesre, az említett sík határozatlan, mindegyik sík megfelelő; pl. az F. 2847. feladat egyenlő oldalú tetraéderében és a szabályos tetraéderben. 2. Többen a következőképpen írták le a feladat megoldását: Az F. 2853. feladat megoldásakor bebizonyítottuk, hogy a tetraéder két szemközti élének felezőpontján átmenő sík felezi a tetraéder térfogatát. Tekintsünk egy ilyen síkot. A résztest felszíne ‐ a metszetlap területe nélkül ‐ legyen illetve ahol -nek és egy rögzített síknak a hajlásszöge. Ha , akkor készen vagyunk. Tegyük fel ezután, hogy azaz Forgassuk el -et a tetraéder eme két szemközti élének felezőpontját összekötő egyenes körül -kal. Ekkor és hiszen az sík -os forgatás után önmagába megy át. Ezért Feltéve hogy folytonosan változott, Bolzano tétele szerint lesz a intervallumban egy olyan szög, amelyre tehát . ‐ Ez megoldás is helyes, de csak vázlatosnak tekinthető. Az és felszínekre intuitíven feltételezett folytonosságot igazolni kellene. |
|