A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Legyen az szakasz felezőpontja , felezőpontja pedig . Mivel az -nek is felezőpontja, az és háromszögek súlypontja közös.
1. ábra Az pont az szakasz 1:2 arányú osztópontja. Az háromszög súlyvonala is átmegy -en, ezért a -et is 1:2 arányban osztja, s így súlypontja a háromszögnek is. Ezzel az első állítást bebizonyítottuk. A négyszög súlypontja rajta van a háromszög és a háromszög súlypontját összekötő egyenesen. Mivel a szakasz, pedig a szakasz -hoz közelebbi harmadoló pontja, pedig -en ugyanilyen arányú osztópont, ezért átmegy -en. Ugyanígy mutatható meg, hogy az és háromszögek súlypontját összekötő egyenes is átmegy -en. Ezért a négyszögnek is súlypontja.
II. megoldás. Vegyünk fel egy ‐ általában ‐ ferdeszögű koordináta-rendszert a négyszög átlóira illeszkedő tengelyekkel (2. ábra).
2. ábra Legyen az első tengely , és abszcisszája , , továbbá , ordinátája , . Ebben a koordináta-rendszerben a súlypont koordinátáit ugyanúgy számítjuk ki, mint derékszögűben. Az pont koordinátái: (0; 0), az ponté: , végül a ponté . Ezért az , a és az háromszögek súlypontjának koordinátái valóban egyezően: Az , , és háromszögek súlypontja rendre | |
Látható, hogy párhuzamos az , pedig az tengellyel. Ezért és metszéspontja tehát ez a négyszöglemez súlypontja.
Olaszi Zsolt (Székesfehérvár, Teleki Blanka Gimn., III. o. t.) Megjegyzés. Vázoljuk a látottak mechanikai jelentését. Az homogén háromszöglemez súlypontja ugyanott van, mint az , és -be helyezett egységnyi tömegpontokból álló rendszerre ható súlyok (párhuzamos erők) eredőjének támadópontja. (Tetszőleges kezdőpontot véve az vektor az utóbbit határozza meg.) Ha ugyanis az oldal felezőpontja , és a lemezt -vel "párhuzamosan'' keskeny trapézokra, vékony pálcákra osztjuk, mindegyiknek a súlypontja a felezőpontjában lesz, az szakaszra esik, az oldalhoz tartozó súlyvonalra, stb. ‐ Három tömegpont esetében az -ra és -re ható erők eredője 2-szer akkora, mint bármelyikükre külön, támadópontja . Az , , rendszerre ható súlyok támadópontja pedig az szakaszt 1:2 arányban osztja.
Ezekkel szemben homogén, konvex négyszöglemez és a csúcsaiba helyezett egységnyi tömegek esetében általában nincs meg a fenti egyezés, csak bizonyos "szabályos'' esetekben. Az egyezés a 2. ábra esetében azt jelenti, hogy -vel párhuzamos pálcákra bontással elvesszük a háromszöget és a vele egyenlő területű (és nyomatékú) konkáv négyszöget. megkapható a maradék háromszögből. (A mechanikai értelmezés az olvasóra marad).
Négy tömegpont esetén az , , részrendszer súlypontja az 1. ábrán , itt 3-szor akkora eredő hat, mint -ben, a teljes pontrendszer súlypontja az szakasz 1:3 arányú negyedelő pontja. Ide esik az , és szakaszok negyedelő pontja is. (Az 1. ábrán .) Mit jelent ez koordinátákban?
Lényegesen más a probléma, ha az idom kerületét tekintjük mint homogén rudak együttesét. Ennek súlypontja általában már háromszög esetében sem esik egybe a lemez súlypontjával. B.T. |
|