A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. A feladat feltétele azt jelenti, hogy | | (1) | ahol , , , a négyszög egymás utáni csúcsainál lévő szögek. Alkalmazzuk a szorzattá alakítására vonatkozó azonosságot. Ekkor (1) így alakul: | |
Mivel azért | | amiből | | Ez pontosan akkor teljesül ha, | |
Az első esetben (mivel , konvex szögek, nincs egyéb lehetőség). Ekkor a négyszög trapéz. A második esetben következik. Ez azt jelenti, hogy , vagy , azaz vagy . Itt az első eset ismét azt jelenti, hogy a négyszög trapéz, a második pedig azt, hogy húrnégyszög.
Cserháti Vencel (Jászberény, Lehel Vezér Gimn., IV. o. t.) dolgozata alapján
II. megoldás. Használjuk az ábra jelöléseit. Az (1)-ben szereplő koszinuszértékeket az oldalakra illeszkedő vektorok skaláris szorzatával fejezhetjük ki, pl. , ahol és a megfelelő vektorok hossza.
Ezért . Ezután az (1) feltételt így írhatjuk: | | amiből | |
Ennek bal oldalát szorzattá alakíthatjuk: | |
Ez utóbbi kétféleképpen állhat fenn:
Az első eset az, hogy a bal oldal valamelyik tényezője zérusvektor, azaz vagy Ez csak úgy lehetséges, ha amikor is a négyszög trapéz.
A második esetben merőleges -re és feltehetjük, hogy az négyszög nem trapéz, vagyis létezik a szemközti oldalpárok és metszéspontja.
Az és vektorok hossza egyenlő, így ezek összege az pontnál keletkező egyik szög szögfelezőjével párhuzamos. Hasonlóan és összege az szögfelezővel párhuzamos. Ezért , de akkor is fennáll, ahol és is szögfelezők. Könnyen láthatjuk, hogy és . Az négyszögben a belső szögek összege 360, tehát | | amiből a négyszög húrnégyszög.
Ratkó Éva (Bp., Berzsenyi D. Gimn., III. o. t.) dolgozata alapján |
|