Feladat: F.2782 Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Balogh József ,  Benczúr Péter ,  Erben Péter ,  Harcos Gergely ,  Heszberger Zalán ,  Imreh Csanád ,  Király Róbert ,  Kiss István ,  Magó Kálmán ,  Miklós György ,  Nagy Benedek ,  Pócs Miklós ,  Podoski Károly 
Füzet: 1991/március, 97 - 99. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Diofantikus egyenletek, Paraméteres egyenlőtlenségek, Egészrész, törtrész függvények, Kettes alapú számrendszer, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1990/február: F.2782

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Megoldás. Minden valós szám legalább akkora, mint az egészrésze; így, ha x megoldása az egyenletnek, akkor

x1+k=1nx2k=1+x22n-12n-n=x+1-x2n,
azaz x2n. A 2n nyilván megoldása az egyenletnek, ezért a továbbiakban csak azzal az esettel foglalkozunk, amikor x<2n. Az x szükségképpen egész, hiszen az egyenlet jobb oldala egész számok összege. Tegyük fel először, hogy x0, és írjuk fel x-et a kettes számrendszerben:
x=i=0n-1ai2i(ai=0vagy1).
A feladat feltétele szerint
i=0n-1ai2i=x=1+k=1n-1[x2k]=1+k=1n-1i=kn-1ai2i-k.
Az összegzések sorrendjét felcserélve:
x=1+i=1n-1aiik=12i-k=1+i=kn-1ai(2i-1)=x+1-i=0n-1ai,
azaz x pontosan akkor megoldás, ha Σi=0n-1ai=1, vagyis x a 2 hatványa. Az egyenlet nemnegatív megoldásai ennek alapján: 1,2,4,...,2n-1,2n.
A negatív megoldásokat is a kettes számrendszerbeli alakjukban keressük: legyen
x=-2t(1+i=1mbi2i)=-2ty,
ahol feltehető, hogy mn (azaz bm lehet 0 is). Ha nt, akkor az x-re fennálló egyenlet a következő:
x=1+k=1nx2k=1+x-x2n,
ahonnan x=2n, és ez nem negatív. Így n>t, és ezzel a feladatbeli egyenlet jobb oldala:
1+k=1tx2k+v=1n-t[-y2v]=x+1-x2t+v=1n-t-1-i=vmbi2i-v==x+1+y+t-n-i=1mbiv=1min{i,n-t}2i-v==x+1+y+t-n-i=1n-t-1biv=1i2i-v-j=n-tmbjv=1n-t2j-v==x+1+y+t-n-i=1n-t-1bi(2i-1)-j=n-tmbj(2i-2j-n+t)==x+2+t-n+i=1n-t-1bi+[y2n-t],


ezért
[y2n-t]=n-t-2-i=1n-t-1bi.
Mivel y pozitív, a megoldás pontosan akkor létezik, ha
n-t-2i=1n-t-1bi,
vagyis ha a b1,b2,...,bn-t-1 számjegyek között legalább egy nulla van és tn-2. Ekkor pedig
y=2n-t(n-t-2-i=1n-t-1bi)+(1+i=1n-t-1bi2i),
tehát a negatív megoldások
x=-2n(n-t-2-i=1n-t-1bi)-2t(1+i=1n-t-1bi2i),
ahol 0tn-2(t egész), és a b1,b2,...,bn-t-1 számok közül tetszés szerint néhány (de legalább egy) 0, a többi 1.
 

Megjegyzés. Szembetűnő a pozitív és a negatív megoldások erősen eltérő alakja, amelyet főleg az a tény indokol, hogy az egészrész-függvény nem páratlan. Míg a pozitív megoldások könnyen áttekinthetők, a negatív egészekről már nem dönthető el ,,ránézéssel'', hogy megoldásai-e a feladatbeli egyenletnek. Például a -17 nem megoldás ‐ semmilyen n mellett sem ‐ jóllehet a kettes számrendszerbeli alakjában (-10001) van 0 jegy. A -7 viszont n=4-re megoldás, bár a kettes számrendszerben felírva csupa 1-esből áll. További különbség az is, hogy 2k minden k-nál nem kisebb n-re megoldás, egy negatív szám viszont legfeljebb egy n érték mellett lehet megoldás, hiszen ekkor az Sn=1+Σk=1n[x/2k] összegek sorozata (n növekedtével) szigorúan monoton fogyó.