Feladat: F.2759 Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Miklós György ,  Podoski Károly. ,  Pór A. 
Füzet: 1990/május, 205 - 206. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Algebrai átalakítások, Magasabb fokú egyenlőtlenségek, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1989/október: F.2759

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Nyilván elég azt belátni, hogy ha 1kn2-1, akkor AkAk+1, mert ebből a feladat állítása már következik. Beszorzással azt kapjuk, hogy

Ak=a1n+a2n+...+ann+(a1ka2n-k+a2ka1n-k)+(a1ka3n-k+a3ka1n-k)+...
+(a1kan-k+anka1n-k)+(a2ka3n-k+a3ka2n-k)+...+...+(an-1kann-k+ankan-1n-k)=
i=1nain+i=1nj=1+1n(aikajn-k+ajkain-k).
Belátjuk, hogy ha 1kn2-1, akkor
aikajn-k+ajkain-kaik+1ajn-k-1+ajk+1ain-k-1,(1)
és egyenlőség csak ai=aj esetén áll. Rendezzük a bizonyítani kívánt egyenlőséget:
(aikajn-k-1-ajkain-k-1)(aj-ai)0.
Itt k<n-k-1, hiszen kn2-1; tehát az első tényezőből kiemelhető aikajk:
aikajk(ajn-2k-1-ain-2k-1)(aj-ai)0.
Most n-2k-1>0 miatt az utolsó két tényező egyenlő előjelű, és aiaj>0, ezért az egyenlőtlenség valóban igaz, és csak ai=aj esetén van egyenlőség. Ha a bizonyított (1) egyenlőséget minden 1ijn-re összeadjuk, és i-1nain-t hozzáadunk, éppen a bizonyítandó AkAk+1 egyenlőtlenséghez jutunk. Egyenlőség pontosan a1=a2=...=an esetén (ill. a feladatban k=j esetén is) áll.
 

Miklós György (Bp., I. István Gimn., III. o. t)