A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Használjuk az ábra jelöléseit. A szögfelező a oldalt és részekre osztja. A szögfelezőre vonatkozó tétel szerint
Az és háromszögek hasonlóságából , innen (1) alapján , azaz Jelölje és legnagyobb közös osztóját , ekkor és az , számok egymáshoz relatív prímek. (2) alapján ekkor , tehát | | (4) | is négyzetszám, ahol nyilván . Mivel -nek és -nek nincs 1-nél nagyobb közös osztója, ezért és is relatív prímek; ezek szorzata, csak úgy lehet négyzetszám, ha és is négyzetszám: Ebből (3) és (4) alapján , , -re azt kapjuk, hogy | | (5) | Az , , értékek szükségképpen pozitívak, így ; miatt feltehető, hogy és , és ekkor . A háromszög-egyenlőtlenség következtében | | azaz Az eddigi tulajdonságok együttesen már elégségesek is ahhoz, hogy az , , oldalakkal rendelkező háromszög eleget tegyen a feladat feltételeinek: ha ugyanis , és olyan természetes számok, amelyekre fennáll , akkor a belőlük (5) szerint elkészített , , (pozitív egész) számokra és ; , , tehát valóban egy háromszög oldalai, és (5)-ből láthatóan következik (2). Mivel , ezért az -val szemközti szög hegyesszög. A koszinusztétel értelmében
így | | tehát valóban . A feladat követelményeit ezek szerint azok a háromszögek elégítik ki, melyek oldalai , és , ahol , , pozitív egészek és .
|
|