Feladat: F.2717 Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Antos A. ,  Balogh 171 J. ,  Benczúr P. ,  Benkő D. ,  Bíró N. ,  Boda Z. ,  Borsodi G. ,  Botrágyi T. ,  Csirik J. ,  Csordás Z. M. ,  Danyó T. ,  Eiben P. ,  Elbert Judit ,  Fleiner T. ,  Gutai Zs. ,  Hausel T. ,  Hídvégi Z. ,  Jurkovics K. ,  Kocsor A. ,  Kondacs A. ,  Kovács 271 Ágnes ,  Kovács T. ,  Kutnyanszky A. ,  Lancsa Hajnalka ,  Macskási Zs. ,  Mezei J. ,  Mohai Zsuzsanna ,  Nagy 124 G. ,  Nagy G. P. ,  Németh 026 L. ,  Parádi Cs. ,  Podoski Károly. ,  Révész Gabriella ,  Rockenbauer Eszter ,  Sándor B. ,  Schultz J. ,  Siklér F. ,  Sustik M. ,  Szabó 393 T. ,  Szakács Á. ,  Szegedy K. ,  Szekeres B. ,  Tatai S. ,  Temesvári Anikó ,  Tokodi T. ,  Tornyai L. ,  Tóth 509 P. Z. ,  Tóth 702 P. ,  Tuba I. ,  Turi A. ,  Wekszli M. ,  Zsótér E. 
Füzet: 1989/szeptember, 254 - 257. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Algebrai átalakítások, Nevezetes azonosságok, Összefüggések binomiális együtthatókra, Permutációk, Kombinációk, Variációk, Szitaformula, Teljes indukció módszere, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1988/december: F.2717

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A két állítást (F. 2712. és F. 2717. feladat) együtt bizonyítjuk. Legyen

Sn,k=i=1n(-1)i(ni)ik.
Belátjuk, hogy ha n2, akkor
Sn,0=-1,Sn,k=0,  ha  0<k<nésSn,n=(-1)nn!(1)
(Ebből n=100 helyettesítéssel következik mindkét feladat állítása.)
 

I. bizonyítás. n-re vonatkozó teljes indukciót alkalmazunk.
n=2-re:
S2,0=(-1)1(21)10+(-1)2(22)20=-2+1=-1,S2,1=(-1)1(21)1+(-1)2(22)2=-2+2=0,S2,2=(-1)1(21)12+(-1)2(22)22=-2+4=2=(-1)22!
Legyen ezután n3, és tegyük fel, hogy n helyett n-1-et írva (1) igaz. A binomiális tétel alapján
Sn,0=i=0n(-1)i(ni)i0=i=1n(-1)i(ni)1n-i=(1-1)n-1=-1.
Legyen k>0. Ha 1in, akkor (ni)=ni(n-1i-1), így
Sn,k=ni=1n(-1)i(n-1i-1)ik-1=-nj=0n-1(-1)j(n-1j)(j+1)k-1,
ahol (i-1) helyett j-t írtunk. A j=0 értékhez tartozó tag a szummában (-1)0(m-10)1k-1=1, ezt leválasztva
Sn,k=-n(1+j=1n-1(-1)j(n-1j)(j+1)k-1).
Itt a szumma már erősen emlékeztet Sn-1,k-1-re, csak éppen jk-1 helyett (j+1)k-1 áll. Ám ha ezt a binomiális tétel szerint kifejtjük, Sn-1,t alakú tagok összegéhez jutunk:

Sn,k=-n(1+j=1n-1(-1)j(n-1j)(jk-1+(k-11)jk-2++(k-12)jk-3+...+(k-1t)jk-t-1+...+(k-1k-1)j0)==-n(1+j=1n(-1)j(n-1j)jk-1+(k-11)j=1n-1(-1)j(n-1j)jk-2+...++(k-1t)j=1n-1(-1)j(n-1j)jk-t-1+...)==-n(1+Sn-1,k-1+(k-11)Sn-1,k-2+(k-12)Sn-1,k-3+...++(k-1t)Sn-1,k-1-t+...+Sn-1,0).



Ha k<n, akkor k-1<n-1,k-2<n-1 stb., így a zárójelben az indukciós feltevés szerint az utolsó kivételével mindegyik S nulla, az utolsó -1, tehát a zárójeles összeg értéke nulla. Ezért Sn,k=0, ha 1k<n.
Ha k=n, akkor csak annyi a különbség, hogy az első S értéke indukciós feltevésünk értelmében (-1)n-1(n-1)!, a többi tag az utolsó kivételével most is nulla, az utolsó -1, így a zárójeles összeg értéke ezúttal (-1)n-1(n-1)!, ezért Sn,n=-n(-1)n-1(n-1)!=(-1)nn!, amit bizonyítani akartunk.
 

Révész Gabriella (Komárom, Jókai M. Gimn., IV. o. t.)
dolgozata nyomán
 

II. bizonyítás. Csak k1-re bizonyítjuk (1)-et. Tekintsük azt a feladatot, hogy hányféleképpen osztható el k db kártya n darab borítékba úgy, hogy mindegyik borítékba kerüljön kártya (a borítékok és kártyák megkülönböztethetők). k db kártyát n borítékba nk-féleképpen oszthatunk el, de ebből le kell vonnunk azokat az eseteket, amikor legfeljebb n-1 borítékba került csak kártya. Az n-1 borítékot (nn-1)-féleképpen választhatjuk ki, s minden választásnál (n-1)k-féleképpen oszthatók el a kártyák, összesen tehát (nn-1)(n-1)k esetet kell levonnunk. Most azonban többször vontuk le azokat az eseteket, amelyekben (legföljebb) n-2 borítékba került kártya, így az előzőhöz hasonló megfontolásból hozzá kell adnunk (nn-2)(n-2)k esetet. A logikai szita-formula szerint ezt az eljárást folytatva megkapjuk a jó esetek számát, ami

nk-(nn-1)(n-1)k+(nn-2)(n-2)k-(nn-3)(n-3)k+...++(-1)t(nn-t)(k-t)k+...+(-1)n(nn)0k.


k1, így 0k=0, tehát a keresett szám (i=n-t helyettesítéssel)
i=1n(-1)n-i(ni)ik=(-1)ni=1n(-1)i(ni)ik=(-1)Sn,k.

Ha k<n, akkor k kártyát akárhogyan teszünk is n borítékba, marad üres boríték; a fenti szám tehát nulla, s így Sn,k=0.
Ha k=n, akkor a jó esetek száma az n elemű permutációk száma, n!, tehát (-1)nSn,n=n!, ahonnan Sn,n=(-1)nn!, amit bizonyítani kellett.
 

Mohai Zsuzsanna (Dombóvár, Gőgös I. Gimn., IV. o. t)
dolgozata nyomán
 

Megjegyzések. 1. A logikai szita-formula és annak bizonyítása megtalálható Hajós Gy.-Neukomm Gy.-Surányi J.: Matematikai versenytételek I. rész 124-125. oldalán. Ugyanitt olvasható annak a bizonyítása is, hogy Sn,n=(-1)nn!, és a bizonyításból könnyen megkapható a többi (1) alatti állítás is.
 

2. Mindkét megoldás módszerével igazolhatjuk, hogy Sn,n+1=(-1)n(n+1)!n2, azaz (n+1)!n2 -féleképpen osztható el n+1 kártya pontosan n borítékba.
 

3. Olvasóink bizonyára észrevették, hogy a 2712. feladat az októberi számunkban kitűzött 2704. feladatnak az általánosítása.