A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Belátjuk az alakzatról ‐ a feltételként kimondott három tény, valamint kiegészítő meglátásaink alapján ‐, hogy a 12 csúcs közül bármelyik kettő egyenértékű, tükrözésekkel, forgatásokkal egymásba vihető úgy, hogy egyidejűen minden más csúcs is csúcsba megy át.
1. ábra Jelöljük a ritkán csíkozott téglalap csúcsait -vel, a sötét lapéit -vel, a világoséit -vel, közös középpontjukat -val (1. ábra). A lapsíkpárok kimondott merőlegességein túl azt a meglátást is felhasználjuk, hogy a három lap él-irányai páronként párhuzamosak. Mindegyik párba egy betűzésű és egy betűzésű irány tartozik, ahol a felhasznált betűk bármelyikét (alkalmas párjukat) jelentik, de . Továbbá, hogy az egybevágóságok így értendők: egyfelől a hat betűzésű él egyenlő, másfelől a hat betűzésű. Jelöljük ezek közös hosszát sorra -val, -vel; végül
2. ábra A párhuzamosságok alapján az alakzat nem a 2. ábra szerinti. Elfogadható, hogy bármelyik lap síkjára tükrözve a másik két lapot, azok önmagukba mennek át és persze maga a tükörlap is.
3. ábra Állítsunk egy élhosszúságú kockát abba a térnyolcadba, amelyikből az alakzatot szemléljük, illesszük egyik csúcsát -ba, így három lapja rátámaszkodik egyik-egyik téglalapunkra. Legyenek a kockának az lapra illeszkedő csúcsai ( az élen s. í. t.), ezekkel szemben fekvő csúcsai rendre Ismeretes, hogy a kocka az testátló körüli -os forgatásokkal önmagába megy át, előbb a majd a helyére fordul. Így a kockával együtt forgatott téglalapokból az ponthármas előbb rendre a helyzetbe, majd az helyzetbe jut, hiszen ezek a pontok a kockaélek egyenesén vannak, az él arányú meghosszabbításának végpontjai, pl. Ennyit elegendőnek vélünk ahhoz, hogy állításunkat megalapozottnak mondhassuk. A szabályos ikozaédert (húsz lapú és konvex testet) azzal tekintjük meghatározottnak, hogy minden egyes csúcsában 5 szabályos háromszöglap fut össze, ebből az ún. Euler-féle poliédertétel alapján következik, hogy a lapok száma 20, a csúcsoké 12; a lapoknak az élekben való csatlakozásából pedig az, hogy minden él egyenlő hosszú.
4. ábra A fentiek szerint elegendő a csúcs "környezetében'' azt biztosítanunk, hogy legyen, hiszen a szimmetriák folytán egyenlők -val. Ekkor ugyanis folytán a háromszög szabályos lesz, hasonlóan az csúcs környezetében révén szabályos s. í. t. A törött vonal egymás utáni szakaszai páronként merőlegesek egymásra, követelményünk tehát így alakul: | | Innen a szokásos rendezéssel ( alapján): és ennek csak a pozitív gyökét fogadjuk el a téglalapok oldalai arányaként: a arány esetén adják a három téglalap csúcsai egy szabályos ikozaéder csúcsait. Ez éppen az "aranymetszés'' arányszáma.
Megjegyzések. 1. Az aranymetszés arányszáma előfordul a szabályos ötszögben is, ennyi pl. az átló és az oldal aránya. Esetünkben az ötszög valóban síkidom, mert csúcsai rajta vannak az körüli sugarú és a körüli sugarú gömbök metszés vonalán, ami kör, azaz síkidom. (A metszet forgásszimmetrikus, tehát síkja merőleges az tengelyre.) 2. Sokan felhasználtak egy téves képletet a Négyjegyű függvénytáblázat egyes újabb kiadásaiból, hogy az élű ikozaéder köré írt gömb sugara A fentiekből kiszámítható, hogy helyesen 3. Az (1) egyenlet negatív gyöke abszolút értékben az előbbinek a reciprokra: kisebb 1-nél, tehát . Bonyolultabb meggondolásokkal "kikínozható'', hogy így az ikozaédercsúcs második szomszédaitól vett távolságainak egyenlőségét biztosítjuk. |