Feladat: F.2653 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Kincses Zoltán 
Füzet: 1988/március, 107 - 109. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Geometriai egyenlőtlenségek, Trigonometriai azonosságok, Egyenlő szárú háromszögek geometriája, Háromszögek nevezetes tételei, Terület, felszín, Koszinusztétel alkalmazása, Szélsőérték-feladatok differenciálszámítás nélkül, Szögfüggvények, síkgeometriai számítások, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1987/október: F.2653

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. Legyen az ABC háromszög területe t, és hívjunk egy e egyenest ‐ a háromszög A csúcsára nézve ‐ jónak, ha a BAC szögtartományból t/2 területű háromszöget vág le. Nyilvánvaló, hogy minden területfelező egyenes jó a háromszög valamelyik csúcsára nézve (a súlyvonalak két csúcsra nézve is), ez azonban megfordítva nem igaz, hiszen egy jó egyenes nem feltétlenül belső pontban metszi az A-ból induló oldalakat (1. ábra), és ilyenkor nem is felezi a háromszög területét.

 
 
1. ábra
 

Adott f területfelező egyenesre jelölje d(f) az f-nek a háromszög belsejébe eső szakaszát, ha pedig az e egyenes jó, akkor legyen d*(e) az e megfelelő szögtartományba eső szakaszának a hossza. Ha f területfelező, akkor a fentiek szerint d*(f)=d(f).
Módosítsuk feladatunkat, a területfelezők helyett vizsgáljuk a jó egyenesek bővebb halmazát, és keressük a d*(e) mennyiségek minimumát. Mivel ez a számhalmaz bővebb, mint a feladatban szereplő d(f)mennyiségek halmaza, a minimumot szolgáltató e0 egyenesre d*(e0)d(f) minden f területfelező egyenes esetén. Ha ezután sikerül igazolnunk, hogy a talált jó e0 egyenes egyúttal területfelező is, akkor készen vagyunk, e0 lesz a keresett egyenes.
A d*(e) mennyiségek minimumának meghatározásához először azt bizonyítjuk be, hogy egy konvex szögtartományból adott területű háromszöget levágó egyenesek közül annak a legkisebb a szögszárak közé eső szakasza, amelyik a szögtartományból egyenlő szárú háromszöget vág le. Legyen az A csúcsú konvex szögtartomány szöge α, az ABC háromszög az adott területű levágott háromszög (2. ábra), tegyük fel továbbá, hogy AB<AC.
 
 
2. ábra
 

Ekkor az egyenlő szárú A'BC háromszög területe nagyobb, mint az ABC háromszög területe, hiszen BC oldaluk közös, a BC-hez tartozó magasság pedig az előbbi háromszögben nagyobb. Az A'BC háromszögből így a BC-vel párhuzamos egyenessel levághatunk egy A'B'C' háromszöget, amely egyenlő területű az ABC háromszöggel, és B'C'<BC. Ebből már következik a fenti állítás.
 
 
3. ábra
 

Ezután belátjuk, hogy két különböző szögű konvex szögtartományból adott területű egyenlő szárú háromszöget levágva, a nagyobb szög esetén lesz nagyobb a szögtartományt metsző egyenesnek a szárak közé eső szakasza. A 3. ábrán láthatjuk, hogy azonos hosszúságú szakaszok esetén a nagyobb szögtartományból levágott terület kisebb.
A fenti két észrevételből következik, hogy d*(e) a háromszög legkisebb szögének felezőjére merőleges jó e0 egyenesre lesz minimális.
Meg kell még mutatnunk, hogy ez az e0 egyenes egyúttal a háromszög területét is felezi. Ehhez belátjuk, hogy az AC és az AB oldalakat egy-egy belső pontban metszi.
Az α a legkisebb szög, így a vele szemközti a oldalra ab és ac. Ha az e0 egyenes által levágott egyenlő szárú háromszög szára h, akkor azt kell igazolnunk, hogy hb és hc.
Mivel az e0 jó, ezért
h2sinα2=t2=bcsinα4,  ahonnan  h=bc2.
A háromszög-egyenlőtlenség következtében c<a+b2b, tehát bc<2b2, vagyis
bc2<b,  és ugyanígy kapjuk, hogybc2<c.

 


II. megoldás. Használjuk a 4. ábra jelöléseit.Tegyük fel, hogy B1C1 felezi a háromszög területét.
 
 
4. ábra
 

Ezért
bcsinα2=xysinα,  amiből  xy=bc2.
Számítsuk ki B1C1 hosszát a koszinusz tétellel:
B1C12=x2+y2-2xycosα=(x-y)2+2xy(1-cosα),
amiből xy fenti alakjával
B1C12=(x-y)2+bc(1-cosα).
Ebből látható, hogy B1C1 akkor a legkisebb, ha
x=y,
azaz a lemetszett háromszög egyenlő szárú, a szárak hossza pedig
x=y=bc2.

A levágott egyenlő szárú háromszög alapja ekkor
B1C1=bc(1-cosα).
Alakítsuk ezt át, fölhasználva a bcsinα=2t összefüggést :
B1C1=2t1-cosαsinα,
ahol t az ABC háromszög területe. Ezután az 1-cosα=2sin2α2 és a
sinα=2sinα2cosα2 azonosságok alapján
B1C1=2ttgα2,
ami azt jelenti, hogy B1C1 a háromszög szögeitől függően akkor a legkisebb, ha az α szög a legkisebb, hiszen a tangens függvény monoton növekvő a (0,π/2) intervallumban.
Az első megoldásban látottakhoz hasonlóan most is meg kell mutatnunk, hogy ha α a legkisebb szög, akkor B1 és C1 az AC, illetve AB oldal belső pontja.
 

Megjegyzések: 1. A fenti megoldásokban talált szakasz nem a legrövidebb a háromszög területét felező ,,vonalak'' közül.
 
 
5. ábra
 

Tegyük fel, hogy az 5. ábra B1C1 szakasza a legrövidebb területfelező szakasz, és legyen a szögfelezőjének a B1C1-gyel való metszéspontja M1. Az AM1C1 háromszög nem egyenlő szárú, ezért az eddigiek alapján van olyan C2M2 szakasz, amely rövidebb C1M1-nél, és ugyanakkora területű háromszöget metsz le az α2 szögű szögtartományból, mint C1M1. A szögfelezőre vonatkozó tengelyes szimmetria miatt ekkor hasonló igaz a B2M2 szakaszra is. Ez azt jelenti, hogy a C2M2B2 töröttvonal is felezi a háromszög területét, hossza pedig rövidebb B1C1-nél. Az eljárást folytatva egyre rövidebb területfelező ,,vonalhoz'' jutunk. Bebizonyítható, hogy a legrövidebb felezővonal egy körív.
 
2. Az első megoldás bizonyos értelemben hiányos. Az abban vizsgált területeket, illetve egy adott szög szárait metsző jó egyenesekre a d*(e) mennyiséget magától értetődően folytonosnak tekintettük, és azt is természetesnek vettük, hogy a keresett minimum létezik. A II. megoldásban a B1C1 szakasz analitikus alakja mutatja, hogy ez a függvény valóban folytonos.
 
3. A legkisebb területfelező szakasz könnyen megszerkeszthető. Szerkeszthető ugyanis az x=y=bc2 mint b és c2 mértani közepe.