|
Feladat: |
F.2638 |
Korcsoport: 18- |
Nehézségi fok: átlagos |
Megoldó(k): |
Beke T. , Benczúr A. , Bereczky Á. , Binder Zsuzsanna , Cynolter G. , Hajdú G. , Keleti T. , Majoros L. , Rimányi R. , Szalay Gy. , Tasnádi T. , Vörös T. , Zaránd G. |
Füzet: |
1987/december,
443 - 445. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Nevezetes azonosságok, Magasabb fokú egyenletrendszerek, Harmadfokú (és arra visszavezethető) egyenletek, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1987/május: F.2638 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Bevezetjük a következő jelöléseket: és "Stratégiánk'' a következő: Ismerjük értékét. Megmutatjuk, hogy ennek, valamint -nak és -nek a segítségével tetszőleges természetes számra kifejezhető. Minthogy és értékét ismerjük, így -ra és -re két egyenletet kapunk. Kiderül, hogy ez a kétismeretlenes egyenletrendszer már nagyon egyszerűen megoldható. Írjuk fel először azt a harmadfokú egyenletet, amelynek gyökei éppen , és : Ezt kifejtve és rendezve az egyenlethez jutunk. Ha tehát , , a feladat egyenletrendszerének egy megoldás-hármasa, akkor bármelyikük gyöke lesz (4)-nek, sőt az abból hatványaival való szorzással nyerhető | | egyenleteknek is. Ez azt jelenti, hogy
E három egyenletet összeadva az | | (5) | összefüggést kapjuk. Így szép sorban ki tudjuk számítani , , , , értékét és segítségével, hiszen adott, innen | |
Nézzük, mit ad (5) -ra ! | | (2) szerint , amit beírva az egyszerűsítés után a összefüggéshez jutunk. Kezdeti programunk tehát lényegesen egyszerűsödik: most kifejezhető csupán az segítségével is: | | (5') | Ezt rendre -re alkalmazva :
Minthogy értéke ismert, -ra másodfokú egyenletet kapunk. Az egyszerűsítés után ahonnan vagy Utóbbi nem ad. valós megoldást, mert lehetetlen. Így -ra, tehát -re is csak egy-egy valós megoldást kapunk: Az a harmadfokú egyenlet tehát, amelynek megoldásai éppen a feladat egyenletrendszerének megoldáshármasa : s ennek megoldásai , és . Egyenletrendszerünk lehetséges megoldásait tehát e három szám hat permutációjaként kapjuk :
Könnyen ellenőrizhető, hogy e számhármasokra a feladat egyenletrendszerének tehát valóban megoldásai.
Megjegyzés. Érdekes megfigyelni, hogy bár hetedfokú polinom, mégis fel tudtuk írni az másodfokú polinomjaként, holott csak másodfokú (kettős szorzatokból áll). Azért tudtuk most a fokszámot csökkenteni, mert ismertük és értékét. Ugyanez a helyzet -nél, ahol a jobb oldal -ban csak elsőfokú. Viszont sem -nél, sem -nál nem csökkent a fokszám. Könnyen ellenőrizhető, hogy ha ( , értékének ismerete nélkül) tovább folytatnánk az kifejezését -val, páros esetén -nak mindig -edfokú polinomját kapnánk, ahol együtthatója felváltva és , páratlan esetén viszont (éppen ezért) a fokszám csökken: -edfokú lesz -ban. Így pl. elvileg megoldható egy olyan egyenletrendszer, ahol helyett értéke van megadva, de nem mindig oldható meg, ha hiszen a negyedfokú egyenlet megoldására van, az ötödfokúéra pedig nincs általános eljárás. (Mindez érvényes attól függetlenül is, hogy és konkrét értékét hogy adjuk meg.)
II. megoldás. Legyen most is és Ezúttal is és értékét, tehát annak a harmadfokú polinomnak az együtthatóit határozzuk meg, amelynek a kitűzött egyenletrendszer megoldása a gyökhalmaza. Ehhez az alábbi azonosságokat használjuk fel.
(6) és (7) bal oldala (1), (2), (3) alapján , illetve . Így (6)-ból ahonnan (7) szerint | | adódik. A talált összefüggések bal oldala felírható , és segítségével, és így a egyenletrendszert kapjuk. Ennek két megoldása van, , illetve , Az első megoldás nyomán kapott harmadfokú polinom, szigorúan monoton növő, így csak egy valós gyöke van, ilyenkor tehát nem kapunk valós megoldást. A második esetben az egyenletet kapjuk. Ennek gyökei , és , és így az egyenletrendszer hat megoldása
|
|