Feladat: F.2627 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Bánkövi Johanna ,  Beke T. ,  Benczúr András [1984-1988] ,  Binder Zsuzsanna ,  Bukszár J. ,  Csáki Cs. ,  Cynolter G. ,  Gács A. ,  Hahn Zsuzsa ,  Hajnal Z. ,  Jalsovszky P. ,  Károlyi Gy. ,  Keleti T. ,  László Á. ,  Lipták L. ,  Madas P. ,  Majoros L. ,  Máté Nóra ,  Nagy 124 G. ,  Pál G. ,  Rimányi R. ,  Szabó 484 P. ,  Szabó 639 A. ,  Szederkényi Judit ,  Szegedi Nóra ,  Szepesi Zsuzsanna ,  Talata István [1984-1988] ,  Tasnádi T. ,  Varga G. ,  Wiandt T. ,  Örsi A. 
Füzet: 1987/november, 367 - 368. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Másodfokú (és arra visszavezethető) egyenletrendszerek, Paraméteres egyenletrendszerek, Polinomok szorzattá alakítása, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1987/március: F.2627

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Adjunk hozzá az első két kifejezéshez x2-et, ekkor ‐ a szorzattá alakítás után ‐ az

(x+y)(x+z)=a2(1)
egyenlethez jutunk. Hasonlóan az első és harmadikhoz y2-et, az első és negyedikhez pedig z2-et adva az
(y+z)(y+x)=b2,(2)(x+z)(y+z)=c2(3)




egyenleteket kapjuk.
1.eset: abc0. Ekkor (1) és (2) szorzatát (3)-mal elosztva kapjuk, hogy
(x+y)2=a2b2c2,
és hasonlóan adódnak az
(x+z)2=a2c2b2,(y+z)2=b2c2a2
egyenletek. (1), (2)-ből látszik, hogy x+y, x+z és y+z előjele azonos. Az ismeretlenek összegének előjele szerint tehát két lehetőség van:
x+y=|abc|,x+z=|acb|,y+z=|bca|,
vagy
x+y=-|abc|,x+z=-|acb|,y+z=-|bca|.
Ezek megoldása
x1=|abc|+|acb|-|bca|2,y1=|abc|-|acb|+|bca|2,z1=-|abc|+|acb|+|bca|2,



illetve x2=-x1, y2=-y1, z2=-z1.
Lépéseink megfordíthatók, így az abc0 esetben ezek és csak ezek az egyenletrendszer megoldásai.
 

2.eset: a=b=c=0. Ekkor x+y, x+z, y+z közül legalább kettő nulla, különben (1), (2), (3) egyszerre nem teljesülhetne. Ha pl. x+y=0=x+z, akkor innen y=z=-x következik, s az ilyen számhármasok mind kielégítik az eredeti egyenletrendszert is.
Hasonlóan kapjuk a másik két esetben az x=y=-z és x=z=-y megoldásokat.
 

3.eset: a0, b=0. Ekkor (2) miatt y+z=0 vagy y+x=0. Utóbbi azonban nem lehet, mert abból a=0 következne, tehát y+z=0. Ekkor viszont c=0 és y=-z. Most (1)-ből a2=x2-y2, azaz x=±a2+y2. Így az
x=±a2+y2,y  tetszőleges,  z=-y
megoldáshármasokat kapjuk, s ezek az eredeti egyenletrendszernek is megoldásai.
Hasonlóan kapjuk a=b=0, c0 esetén az x tetszőleges, y=-x, z=±c2+x2 és az a=c=0, b0 esetén az x tetszőleges, y=±b2+x2, z=-x megoldáshármasokat.
Nyilvánvaló, hogy a 3. eset megoldásai tartalmazzák a 2. eset megoldásait, így a feladat megoldásai röviden a következők:
Ha abc0, akkor x=x1, y=y1, z=z1 vagy x=-x1, y=-y1, z=-z1.
Ha a, b, c közül pontosan egy nulla, akkor nincs megoldás.
Ha a=b=0, akkor x tetszőleges, y=-x és z=±c2+y2.
Ha a=c=0, akkor z tetszőleges, x=-z és y=±b2+x2.
Ha b=c=0, akkor y tetszőleges, z=-y és x=±a2+z2.