Feladat: F.2597 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 1987/március, 106 - 109. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Összefüggések binomiális együtthatókra, Binominális együtthatók prímtényezős felbontása, Kettes alapú számrendszer, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1986/október: F.2597

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

I. megoldás. n=1 nyilván megfelel, n=2 nem: (10)=(11)=1 páratlan, de (21)=2 páros. A továbbiakban legyen n a feltételeknek megfelelő, 2-nél nagyobb egész. Ismeretes, hogy

(nk)=n(n-1)...(n-k+2)(n-k+1)k!.

Ha (n1)=n páratlan, akkor (n2)=nn-12 csak úgy lehet páratlan, ha n-1 páros, de nem osztható néggyel. Ha n>4, akkor tekintsük a 3(n4)=n(n-1)2(n-2)n-34 számot. Ez páratlan, és n(n-1)2=(n2) is, n-2 is páratlan egész, tehát n-34 is szükségképp egész. Ezért n-3 osztható néggyel. Ha most n>2l, akkor hasonlóan a (2l-1)(n2l) páratlan egész, másrészt
(2l-1)(n2l)=n(n-1)...(n-2l+3)(2l-2)!(n-2l+2)n-2l+12l=
=(n2l-2)(n-2l+2)n-2l+12l.

Itt a bal oldal és a jobb oldal első két tényezője páratlan egész, tehát 2l osztója (n-2l+1)-nek. Azt kaptuk, hogy valahányszor 2l<n, (n-2l+1)-nek mindannyiszor osztója 2l. Legyen 2L a legnagyobb, n-nél kisebb kettőhatvány: 2L<n<2L+1. Ilyen L1 létezik, hisz n páratlan és n3. Ekkor az imént bizonyítottak szerint 2L osztója (n-2L+1)-nek. De n-2L+1<2L+1-2L+1=2L+1 és n-2L+1>1. Mivel 2L az 1-nél nagyobb, és a (2L+1)-nél kisebb számok közül csak önmagát osztja, ezért 2L=n-2L+1, tehát n=2L+1-1.
Azt kaptuk, hogy ha (nk) minden k-ra páratlan, akkor vagy n=1 vagy n=2L+1-1 alakú, ahol L1.
Most megmutatjuk, hogy a talált feltétel elégséges, azaz ha n=2L+1-1 alakú, akkor
(nk)=(2L+1-1k)=2L+1-112L+1-222L+1-33...2L+1-kk
minden 1k2L+1-1 esetén páratlan.
S valóban: ha 1j2L+1-1, akkor a fenti szorzat j-edik tényezője, 2L+1-jj olyan törtté egyszerűsíthető, amelynek számlálója is, nevezője is páratlan egész. Írjuk fel ugyanis j-t 2mj' alakban, ahol m0 egész és j'>0 páratlan. Minthogy 2mj<2L+1, ezért mL. Következésképp
2L+1-jj=2m(2L+1-m-j')2mj'=2L+1-m-j'j'.

Itt j', s így 2L+1-m-j' is páratlan egész, ahogy állítottuk.
(2L+1-1k) tehát minden 1k2L+1-1 esetén egész, másrészt olyan törtek szorzata, amelyeknek számlálója is, nevezője is páratlan. Ebből következik, hogy (2L+1-kk) csak páratlan egész lehet. Végül (2L+1-10)=1 is páratlan.
Beláttuk tehát, hogy (nk) pontosan akkor páratlan minden 0kn-re, ha n=2m-1 alakú, ahol m2.(L1 volt.) Végül m=1-re n=21-1=1 is megfelel, tehát a feladat feltételeinek pontosan azok az n számok felelnek meg, amelyek egy kettőhatványnál 1-gyel kisebbek: n=1, 3, 7, ..., 2m-1, ....
 
Megjegyzések. 1. A megoldás során gyakran használtuk a számelmélet alaptételét.
2. Ismeretes (1. KÖMAL F. 2507., 1986/1. sz. 3. o.), hogy (nk) pontosan akkor lesz minden 1k(n-1)-re páros, ha n kettőhatvány. Most megmutatjuk, hogy ez az állítás egyenértékű a feladat megoldásában bizonyítottakkal. Belátjuk, hogy (nl) pontosan akkor lesz minden 0ln-re páratlan, ha (n+1l) páros minden 1ln-re. (Ebből a két állítás egyenértékűsége már következik.)
Ismert, hogy
(nl-1)+(nl)=(n+1l),
ha 1ln. Ha minden (nl) páratlan (0ln), akkor a bal oldalon két páratlan szám összege áll s az páros, tehát (n+1l) páros 1ln esetén. Másrészt ha (n+1l) minden 1ln-re páros, akkor (nl-1) és (nl) minden 1ln-re ugyanazt a maradékot adja kettővel osztva, azaz egyforma paritású. Tehát (n0) és (n1), (n1) és (n2), ..., (nn-1) és (nn) egyforma paritású, ami azt jelenti, hogy (n0), (n1), (n2), ..., (nn) paritása megegyezik. Minthogy (nn)=1, ezért mindegyikük páratlan, ahogy állítottuk. 3. Az állítás hasonlóan bizonyítható a módosított Pascal-háromszöggel is, (nk) helyére 1-et vagy 0-t írva aszerint, hogy páratlan vagy páros. A módosított (''mod 2'' számolt) Pascal-háromszög így néz ki (l. KÖMAL 1985/2. 51. o.):
 
 

(1. sor csupa 1-es;
2. sor csupa 1-es;
3. sor nem csupa 1-es;
:
:
2k. sor csupa 1-es;
:
:
2k+1. sor csupa 1-es)
 

Itt a ,,fenti'' és a két ,,oldalsó, lenti'' háromszög megegyezik. Az ábráról leolvasható, hogy a 2k+1, 2k+2, ..., 2k+1-1 sorok mindegyikében van nulla (,,középen''), míg a 2k+1. sorban nincs. Tehát pontosan azokban a sorokban áll végig egyes, amelyek sorszáma kettőhatvány. Az n. sorban a k. helyen éppen az (n-1k-1) szám kettővel osztva kapott maradéka áll, vagyis ismét azt kaptuk, hogy (nk) akkor lesz minden 0kn-re páratlan, ha a módosított Pascal-háromszög(n+1). sorában végig egyes áll, azaz ha n+1 kettőhatvány.
 
II. megoldás. A 2. megjegyzésben idézett állítás felhasználásával általában adunk szükséges és elegendő feltételt arra, hogy adott n és k esetén (nk) páratlan legyen.
Írjuk fel ehhez az n-et kettes számrendszerben, azaz legyen n=2ar+2ar-1+...+2a1, ahol a1<a2<...<ar, és tekintsünk egy n-elemű halmazt, amelynek minden elemét r darab szín valamelyikével festettük ki úgy, hogy az egyes színekből rendre 2a1,2a2,...,2ar darab forduljon elő.
Az idézett állítás szerint tetszőleges 1k'<2ai esetén (2aik') páros, tehát az azonos színű elemek adott, k' elemszámú részhalmazai párokba rendezhetők. A kifestés után minden egyes csoportban rögzítsük ezeket a párosításokat is, mégpedig minden 1k'<2ai esetben.
Legyen most 0kn tetszőleges és tekintsük az n-elemű halmaz (nk) darab k-elemű részhalmazát. Vegyük szemügyre azokat a k-asokat, amelyekhez van olyan szín ‐ mondjuk az i-edik ‐, hogy mind az adott részhalmazban, mind pedig rajta kívül található i-színű elem. Hívjuk az ilyen k-asokat ‐ az i színre nézve ‐ csonkának. Megmutatjuk, hogy a csonka k-asok száma páros.
Tekintsük ehhez minden egyes ilyen k-ashoz a legkisebb olyan i-t, amelyre nézve csonka. Ha egy ilyen k-as a 2ai darab i-színű elem közül k' darabot tartalmaz, akkor nyilván k'k, másrészt a csonkaság miatt 0<k'<2ai.
Feleltessük most meg ennek a csonka k-asnak azt a k-ast, amelyben az i-től különböző színű elemek ugyanazok, a k' darab i-színű elem helyére pedig az ennek a k'-elemű részhalmaznak a (2aik'), darab i-színű k'-elemű részhalmazon rögzített párosításnak megfelelő részhalmaz kerül. Ez a megfeleltetés nyilván kölcsönösen egyértelmű, csonka k-ashoz tőle különböző csonka k-ast rendel, így a csonka k-asok száma valóban páros.
Ez azt jelenti, hogy (nk) paritása megegyezik az n elem közül kiválasztható nem csonka k-elemű részhalmazok számának a paritásával. Ha egy k-elemű részhalmaz nem csonka, akkor tetszőleges i-re vagy minden i-színű elemet tartalmaz vagy pedig egyet sem. Egy nem csonka k-elemű részhalmaz elemszáma tehát bizonyos egyszínű részhalmazok elemszámának, azaz különböző 2-hatványoknak az összege. Mivel tetszőleges k egyértelműen írható fel ilyen számok összegeként ‐ ez éppen a k kettes számrendszerbeli alakja ‐ ezért adott k esetén legfeljebb egy nem csonka részhalmaz létezhet és ez is csak akkor, ha minden olyan 2-hatvány, ami a k kettes számrendszerbeli alakjában szerepel, előfordul az n kettes számrendszerbeli alakjában is.
Azt kaptuk, hogy (nk) pontosan akkor páratlan, ha az n-et és a k-t kettes számrendszerben felírva mindazokon a helyiértékeken, ahol a k-ban 1-es áll, az n-ben is 1-es áll.
Feladatunk állítása innen nyilvánvalóan adódik, hiszen ha (nk) minden 0kn esetén páratlan, akkor az n kettes számrendszerbeli alakja nem tartalmazhat 0 számjegyet.