A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Hívjuk pozitív egész számok egy sorozatát "gazdaságosnak'', ha rendelkezik a feladatban leírt tulajdonsággal, tehát az elemeiből készíthető összegek között nincsenek egyenlők. Egy ilyen súlysorozat mérősúlyaival például nem mérhetünk egyenlő tömegeket, ha a súlyok különböző csoportjait helyezzük a súlyserpenyőbe. A 2 hatványok sorozata például nyilván gazdaságos, hisz bármely eleme nagyobb a nála kisebbek összegénél, de épp ez az oka annak, hogy ez a sorozat túl gyorsan növekszik: nyolcadik eleme, már nagyobb, mint 100. A 2 hatványok azonban felhasználhatók 100-nál kisebb számokból álló gazdaságos sorozat készítésére. A 2 első hat nem negatív kitevőjű hatványa, az 1, 2, 4, 8, 16, 32 sorozat tehát gazdaságos, az elemeiből készíthető összegek éppen az 1 és a közé eső egészeket adják. Ezért a 3-szorosaikból, a 3, 6, 12, 24, 48, 96 számokból képezett összegek között sincsenek egyenlők, és ezek az összegek éppen a 3 és a közé eső, 3-mal osztható számok. Azt állítjuk, hogy ha ehhez a hat darab számhoz még hozzávesszük a 95 és a 97 számokat, akkor az így kapott 8-elemű sorozat még mindig gazdaságos marad. A már meglevőkön kívül ugyanis a következő új összegeket kaphatjuk : 1. A 97 szerepel bennük tagként, a 95 pedig nem; az ilyen összegek 1 maradékot adnak 3-mal osztva, és nyilván bármely kettő különböző. 2. A 95 szerepel bennük tagként, a 97 pedig nem ; az ilyen összegek 2 maradékot adnak 3-mal osztva, és közöttük sincsenek egyenlők. 3. Mind a két új szám, a 95 és a 97 is szerepel bennük tagként. Az ilyen összegek oszthatók 3-mal, de nem kisebbek, mint ; természetesen ezek az összegek is páronként különbözők. Látható, hogy a két újabb szám hozzávételével létrejövő új összegek az eddigiektől és egymástól is különböznek és így a 3, 6, 12, 24, 48, 95, 96, 97 számok valóban a feladat egy megoldását adják.
Megjegyzés. Általában is igaz, hogy a , , , , , , , sorozat gazdaságos. A következő megoldásból kiderül, hogy nem a legjobb abban az értelemben, hogy a sorozat legnagyobb eleme csökkenthető. Az alábbiakban megadunk egy elégséges feltételt arra, hogy egy 8-elemű sorozat gazdaságos legyen ‐ a feltétel általában is megfogalmazható ‐, majd ezt felhasználva elkészítünk egy megfelelő sorozatot.
II. megoldás. Természetesnek tűnik, hogy kíséreljük meg előírni a létrejövő összegek nagyságviszonyát: az innen nyerhető feltételek remélhetőleg segítségünkre lesznek a sorozat konstrukciójában. Próbáljuk meg tehát a készíthető összegeket a következőképpen rendezni: a) ha két összeg különböző számú tagból áll, akkor legyen az a kisebb, amelyiknek kevesebb tagja van; b) ha két összeg ugyanannyi tagból áll, akkor legyen az a kisebb, amelyikben ‐ az esetleges közös tagok elhagyása után ‐ a legkisebb tag kisebb. Ha van ilyen számsorozat, akkor az nyilván gazdaságos, csak az nem világos, vajon teljesíthető-e a két feltétel egyidejűleg. Vegyük észre, hogy mindkét feltétel valahogyan azt biztosítja, hogy a sorozat elemei egymáshoz képest ne legyenek túl nagyok ‐ például a legnagyobb elem kisebb, mint a két legkisebb összege ‐, várható tehát, hogy ezek révén sikerül 100-nál kisebb számokból álló megoldását találni a feladatnak. Jelölje a sorozat elemeit nagyság szerint növekvő sorrendben . Az elemek rendezése miatt a második feltétel teljesül, ha
A fenti egyenlőtlenségek bal oldalán az -t tartalmazó legnagyobb, jobb oldalán pedig az -nél nagyobb elemeket tartalmazó legkisebb összegek állnak. A biztosan elhagyható közös tagok miatt a feltételt elegendő a legfeljebb négy tagú összegekre előírni. Ugyanez az oka az -re vonatkozó megszorításoknak is, hisz például -re (3) és (2) azonos, -re pedig mindhárom feltétel az alakot ölti. Vegyük észre még, hogy re (3)-ból következik (2) ‐ mert ‐ , , -ra pedig (2)-ből hasonlóan következik (1). A sorozatnak először a három legnagyobb elemét, -at, -et és -ot adjuk meg, ezután és kiválasztására (1)-et, és kiválasztására az erősebb (2)-t, kiválasztására pedig a még erősebb (3)-at használjuk. Az első feltételhez szükséges, hogy a sorozat kis elemei se legyenek túl kicsik, ezért az öt legkisebb elem értékét az (1), (2), illetve (3) szerint lehetséges legnagyobbnak választjuk, azaz (1)-ből -re és re | | (2)-ből -ra és -re | | végül (3)-ból -re | | (4) |
Ekkor tetszőleges számokból kiindulva nyilván másrészt így az egyenlő tagszámú összegek valóban különbözők lesznek. Biztosítani kell még, hogy a sorozat elemei pozitív számok legyenek, továbbá természetesen a különböző tagszámú összegek rendezésére vonatkozó előírást. Ez utóbbi meglepő módon következik a látszólag kevesebbet állító feltételből; eszerint elegendő, ha csak arra figyelünk, hogy a legkisebb négy tagú összeg nagyobb legyen, mint a legnagyobb háromtagú. Valóban, az elemek rendezése miatt
| | (6) | Ha most az itt felsorolt különbségeket nagyság szerint növekvő sorrendben rendre -hez adjuk, akkor minden lépésben a legkisebb -tagú és a legnagyobb ()-tagú összeg különbségét kapjuk, ha , , , . Ez a különbség (6) szerint az első három lépés során csökken, a negyedikben nem változik, attól fogva pedig nő, így a legkisebb -tagú és a legnagyobb ()-tagú összeg különbsége a (és a ) esetben minimális. Az (5) feltétel szerint pedig ez a minimum pozitív, így a legkisebb -tagú összeg minden esetén nagyobb, mint a legnagyobb ()-tagú. Az (5) feltétel tehát valóban biztosítja, hogy a különböző tagszámú összegek olyan módon legyenek rendezve, ahogyan azt előírtuk. Ha most , akkor a rekurziós formulák szerint Az így definiált sorozatra pontosan akkor teljesül (5), ha . Eszerint például -ból kiindulva a
sorozatot kapjuk; ez a sorozat a konstrukcióról bizonyítottak szerint megfelel a feladat előírásainak. Megjegyzések. 1. Ha a sorozat értelmezését adó feltételeket kissé módosítjuk (az -et (4) helyett elegendő a (2) szerinti összefüggésből számolni, ugyanis ha a nyolc szám összege páratlan, akkor nyilván nem kaphatunk egyenlő négy tagú összegeket; másrészt ‐ és ezt gondolja meg az olvasó ‐ ha (5) helyett csak annyit írunk elő, hogy a legkisebb négy tagú összeg 1-gyel legyen kisebb a legnagyobb háromtagúnál, akkor még mindig nem lesznek egyenlők a különböző tagszámú összegek között), akkor a 84, 83, 82, 80, 77, 71, 60, 40 sorozatot kapjuk. Számológéppel sem sikerült olyan 8-elemű gazdaságos sorozatot találni, ahol a legnagyobb elem 84-nél kisebb, bár a program nem nézett végig minden lehetőséget. Az Sz. 55. feladatban olyan programot kellett írni, amely kétjegyű számokból álló gazdaságos sorozatot állít elő. A beküldött programok döntő többsége nem alkalmas a feladat valódi megoldására, hiszen ‐ jó esetben ‐ évekig futna. A szerzőket ez a tény nem látszott zavarni. 2. A probléma szoros kapcsolatban van az F. 2584. feladattal (a megoldást lásd az 1986. évi 7. szám 304. oldalán). Ott azt bizonyítottuk be, hogy két jegyű számokból álló 10-elemű gazdaságos sorozat nem létezik. Az ottani bizonyítás 9-elemű sorozatra nem működik, másfelől a mostani konstrukciók egyike sem ad 9-elemű gazdaságos sorozatot. |