|
Feladat: |
F.2589 |
Korcsoport: 16-17 |
Nehézségi fok: nehéz |
Megoldó(k): |
Beke T. , Benczúr A. , Bereczky Á. , Bóna M. , Cynolter G. , Grallert Ágnes , Horváth 335 A. , Pál Gábor , Rimányi R. , Szalay Gy. , Tasnádi T. |
Füzet: |
1987/április,
150 - 152. oldal |
PDF | MathML |
Témakör(ök): |
Egyenlő szárú háromszögek geometriája, Magasságvonal, Sokszög lefedések, Feladat |
Hivatkozás(ok): | Feladatok: 1986/május: F.2589 |
|
A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Mivel a lefedés egyenlő hosszúságú szakaszokkal is megoldható, nyomban ezt bizonyítjuk. A lefedni kívánt háromszög leghosszabb oldala (vagy ezek egyike) legyen . Az oldalhoz tartozó magasság talppontja belső pontja. A lefedő szakaszok hosszát e magasságéval megegyezőnek választjuk. A szakaszrendszer valamennyi elemének egyik végpontja az oldalra illeszkedik, másik végpontja pedig az vagy a oldalon van.
1. ábra Mivel a csúcspontok hovatartozása az oldalakat illetően nem egyértelmű, a háromszög csúcsait lefedő szakaszokat külön adjuk meg. Az csúcsot fedje az oldalon fekvő szakasz, a csúcsot a oldalon fekvő szakasz, a csúcsot pedig a magasságszakasz. ( és az , ill. oldalnak az , ill. csúcstól d távolságra levő pontja. és létezik, mivel és .) (1. ábra). A lefedéshez diszjunkt szakaszok rendszerét kell megadnunk, ezért a lefedő szakaszok végpontjai kölcsönösen meghatározzák egymást. Így p1. ha a csúcsot a szakasszal fedjük le, a pont lefedésére ugyancsak a szakaszt írjuk elő. A szakaszrendszer elemeinek -re illeszkedő, -tól, -től és -től különböző végpontját a továbbiakban , a másik végpontját jelöli. aszerint legyen az vagy a oldalon, hogy az vagy a szakasz belső pontja.
2. ábra E megszorítás mellett is előfordul, hogy valamely -hez két megfelelő pont található. Ezért kikötjük még, hogy az legyen hegyesszög. Így már bármely -hez egy és csak egy tartozik. Messe ugyanis az oldalra -ben állított merőleges az vagy oldalt -ben. Mivel , a szakasz egy és csak egy pontot tartalmaz, amelyre (2. ábra). Az nyilván hegyesszög. Itt jegyezzük meg, hogy valamennyi pont a vagy az szakasz belső pontja. Ha p1. az szakasz belső pontja, az háromszög -nél fekvő belső szöge tompaszög. Ezért nem eshet a csúcsba sem, mivel Különböző pontokhoz nem tartozhat ugyanaz az pont, ellenkező esetben létrejönne olyan egyenlő szárú háromszög, amelynek alapon fekvő szögei közül az egyik hegyesszög, a másik tompaszög volna. Így és kölcsönösen meghatározzák egymást. A szakaszrendszer megadásánál tekintettel voltunk arra, hogy a háromszög határvonalának pontjaira egy és csak egy lefedő szakasz illeszkedjék; ahol szükséges volt, ezt be is bizonyítottuk. Már csak azt kell bizonyítanunk, hogy a háromszöglemez bármely belső pontján is egy és csak egy halad át szakaszaink közül. Legyen először a vizsgált pont a magasság belső pontja. Ezen a magasság áthalad, más lefedő szakasz viszont nem, mivel a magasságon kívül minden lefedő szakasz benne van a egyenes által meghatározott félsíkok egyikében.
3. ábra Tekintsük most az háromszög valamely belső pontját (3. ábra). Állítsunk a ponton át merőlegest az oldalra. Ennek az háromszögbe eső szakasza -nél kisebb. A merőleges egyenest forgassuk a pont körül olyan irányba, hogy az egyenessel alkotott metszéspontja a csúcshoz közeledjék. Az egyenesnek az háromszögbe eső szakasza folytonosan és szigorúan monoton növekszik. (Ez egyszerűen belátható annak alapján, hogy tompaszögű háromszögben a tompaszöggel szemközti oldal a legnagyobb.) A egyenesnek a háromszögbe eső darabja már nagyobb -nél. Ezért a mondott forgatás során az egyenes háromszögbe eső szakasza egy és csak egy helyzetben lesz hosszúságú. Ez a szakasz az általunk megadott szakaszrendszer eleme. A háromszög belső pontjaira ugyanígy végezhetjük a bizonyítást. A feladat megoldását ezzel befejeztük. Megjegyzés. A megoldásban lényegében azt használtuk fel, hogy egy derékszögű háromszög ‐ az , illetve a ‐ lefedhető a megadott módon a befogójával ‐ a -vel ‐ egyenlő hosszúságú szakaszokkal. Az alábbiakban egy korábbi feladat eredményét felhasználva igazoljuk ezt az állítást. A 2316. gyakorlat megoldásában (lásd az 1986. novemberi számban, a 385‐386. oldalon) megmutattuk, hogy egy sugarú kör kerületén, annak belsejében csúszás nélkül gördülő sugarú kör kerületének tetszőleges pontja a egy átmérőjén mozog.
4. ábra Tekintsük az háromszöget a körülírt körével együtt ‐ legyen ez a kör ‐ és foglaljuk ezt a kétakkora sugarú körbe a 4. ábrán látható módon. Ekkor tehát az pont a középpontjába esik, a két kör pedig a pontban érinti egymást. Rögzítsük ebben a helyzetben az háromszöget, a kört pedig a húrjával együtt gördítsük a kerületén addig a helyzetig, amíg a pont ‐ amely az idézett állítás szerint az átmérőn mozog ‐ a kör középpontjába, -ba jut. Mivel a pont eközben a átmérőn mozog, a -val együtt mozgó húr éppen az előírt módon "söpri végig'' az háromszöget. |
|